Veszélybe került a hazai növénynemesítés? Több kutatóintézetét is bezárta a MATE

A leépítések miatt feleslegessé váló ingatlanokat az egyetem folyamatosan adja el.

A MATE 2021-ben jött létre a Szent István Egyetem modellváltásával, és azóta Magyarország legnagyobb agrártudományi intézményévé nőtte ki magát. A területhez tartozó kutatóintézetek többsége is ide került, köztük a nemesítési programok oroszlánrésze. A törvény eredetileg előírta volna a „magyar genetikai anyagok védelmét”, ez azonban végül kikerült a szövegből, így a MATE-nak már nincs jogi kötelezettsége a hazai fajták fenntartására. Ez csupán az intézmény működési szabályzatában maradt benne - írja a Népszava.

Ennek fényében nem meglepő, hogy az elmúlt időszakban sorra zárják be a kutatóállomásokat: 2024 végén a kompolti, 2025-ben az iregszemcsei és a karcagi kutatóintézet is lehúzta a rolót. Utóbbi esetében a MATE azt állítja, hogy „átalakítás történt”, ám egy névtelen forrás szerint „az 50 dolgozóból mindössze hármat vettek át az új szervezetbe, a többieket elküldték”.

Többen tartanak attól, hogy a több mint 100 éve működő Gabonakutató lehet a következő, mert idén leállították a repce, napraforgó, olajlen, szója és kukorica nemesítéstét, ráadásul a létszám tíz év alatt 400 főről 100-ra csökkent. Egy, a lapnak nyilatkozó forrás szerint minden esetben a forgatókönyv ugyanaz: „a MATE először nem biztosít elég forrást, majd bérleti díjat kér a földekért, és amikor már nincs teljesítés, bezárják a helyet”.

Ennek következtében magyar gazdák az olcsóbb, hazai fajtákhoz nehezebben jutnak hozzá, a külföldi fajták viszont nem feltétlen bírják a változó magyar klímát. 2022-ben például egy vezető külföldi napraforgó fajta semmit sem termett több tízezer hektáron.

A Népszavának névtelenül nyilatkozó szakember szerint a "magyar növénynemesítés megőrzése nem követelne nagy befektetést, mivel a kutatóintézetek mindig is önfenntartók voltak, csupán hagyni kellene őket működni. Érthetetlennek tartja, hogy az egyetem miért számolja fel a magyar vetőmag-nemesítést, mikor a meglévő szellemi, tudományos háttér és technika mellett az anyagi források is rendelkezésre állnak."

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a bezárások miatt több mint ezer kutató és alkalmazott vesztette el állását, a MATE adózott eredménye 2023-ra megháromszorozódott, részben annak köszönhetően, hogy 419 állami ingatlant kapott, amelyeket eladásra kínál. Idén a MATE honlapja szerint 42 ingatlanát hirdette meg, mintegy 8,8 milliárd forint értékben.

 

 

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.