Sok egyetemista hiányos tájékoztatással és előre nem jelzett változásokkal szembesül a tanulmányai alatt

A HÖOK legújabb felmérésre rámutat, hogy a hallgatók szerint még év közben is gyakoriak az intézményi tájékoztatás hiányosságai és a váratlan módosítások az egyetemeken.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) friss kutatása több hiányosságot tárt fel a vizsgarenddel és a tájékoztatással kapcsolatban a magyar felsőoktatásban. A vizsgaidőszak ugyan júliusra a legtöbb helyen lezárult, a diákok tapasztalatai szerint azonban a számonkérések szervezése korántsem zökkenőmentes.

A hallgatók 91 százaléka szerint túl kevés ösztöndíjat kapnak az egyetemen

Évközi változások és információhiány

A HÖOK felmérésében a hallgatók közel 60%-a számolt be arról, hogy a vizsgák menete tanév közben módosult – sokszor előzetes jelzés nélkül. Ez a bizonytalanság nemcsak a felkészülést nehezíti meg, de gyengíti a vizsgák átláthatóságát és hitelességét is. A megkérdezettek többsége úgy érezte, nem kap elegendő információt arról, mit várnak el tőlük egy-egy vizsgán.

Gyenge szaknyelvi támogatás

A kutatás egy másik eredménye, hogy a szaknyelvi felkészítést a hallgatók 80%-a 3-as alá értékelte. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy az angol és más idegen nyelv elengedhetetlen a nemzetközi szakirodalom használatához és a munkaerőpiacon történő helytálláshoz.

A HÖOK 2025 nyarán indította el több szakaszból álló kutatását, amely a hallgatók valós tapasztalatait kívánja feltérképezni – az ösztöndíjrendszertől kezdve a lakhatási körülményeken át a mentális jóllétig.

Előző felmérésükben arra világítottak rá, hogy a magyar egyetemisták jelentős többsége komoly stresszterheléssel küzd tanulmányai során:

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.