A HÖOK legújabb felmérésre rámutat, hogy a hallgatók szerint még év közben is gyakoriak az intézményi tájékoztatás hiányosságai és a váratlan módosítások az egyetemeken.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) friss kutatása több hiányosságot tárt fel a vizsgarenddel és a tájékoztatással kapcsolatban a magyar felsőoktatásban. A vizsgaidőszak ugyan júliusra a legtöbb helyen lezárult, a diákok tapasztalatai szerint azonban a számonkérések szervezése korántsem zökkenőmentes.
A hallgatók 91 százaléka szerint túl kevés ösztöndíjat kapnak az egyetemen
Évközi változások és információhiány
A HÖOK felmérésében a hallgatók közel 60%-a számolt be arról, hogy a vizsgák menete tanév közben módosult – sokszor előzetes jelzés nélkül. Ez a bizonytalanság nemcsak a felkészülést nehezíti meg, de gyengíti a vizsgák átláthatóságát és hitelességét is. A megkérdezettek többsége úgy érezte, nem kap elegendő információt arról, mit várnak el tőlük egy-egy vizsgán.
Gyenge szaknyelvi támogatás
A kutatás egy másik eredménye, hogy a szaknyelvi felkészítést a hallgatók 80%-a 3-as alá értékelte. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy az angol és más idegen nyelv elengedhetetlen a nemzetközi szakirodalom használatához és a munkaerőpiacon történő helytálláshoz.
A HÖOK 2025 nyarán indította el több szakaszból álló kutatását, amely a hallgatók valós tapasztalatait kívánja feltérképezni – az ösztöndíjrendszertől kezdve a lakhatási körülményeken át a mentális jóllétig.
Előző felmérésükben arra világítottak rá, hogy a magyar egyetemisták jelentős többsége komoly stresszterheléssel küzd tanulmányai során:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
