Sok egyetemista hiányos tájékoztatással és előre nem jelzett változásokkal szembesül a tanulmányai alatt

A HÖOK legújabb felmérésre rámutat, hogy a hallgatók szerint még év közben is gyakoriak az intézményi tájékoztatás hiányosságai és a váratlan módosítások az egyetemeken.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) friss kutatása több hiányosságot tárt fel a vizsgarenddel és a tájékoztatással kapcsolatban a magyar felsőoktatásban. A vizsgaidőszak ugyan júliusra a legtöbb helyen lezárult, a diákok tapasztalatai szerint azonban a számonkérések szervezése korántsem zökkenőmentes.

A hallgatók 91 százaléka szerint túl kevés ösztöndíjat kapnak az egyetemen

Évközi változások és információhiány

A HÖOK felmérésében a hallgatók közel 60%-a számolt be arról, hogy a vizsgák menete tanév közben módosult – sokszor előzetes jelzés nélkül. Ez a bizonytalanság nemcsak a felkészülést nehezíti meg, de gyengíti a vizsgák átláthatóságát és hitelességét is. A megkérdezettek többsége úgy érezte, nem kap elegendő információt arról, mit várnak el tőlük egy-egy vizsgán.

Gyenge szaknyelvi támogatás

A kutatás egy másik eredménye, hogy a szaknyelvi felkészítést a hallgatók 80%-a 3-as alá értékelte. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy az angol és más idegen nyelv elengedhetetlen a nemzetközi szakirodalom használatához és a munkaerőpiacon történő helytálláshoz.

A HÖOK 2025 nyarán indította el több szakaszból álló kutatását, amely a hallgatók valós tapasztalatait kívánja feltérképezni – az ösztöndíjrendszertől kezdve a lakhatási körülményeken át a mentális jóllétig.

Előző felmérésükben arra világítottak rá, hogy a magyar egyetemisták jelentős többsége komoly stresszterheléssel küzd tanulmányai során:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.