„Mindenki azt gondolta, hogy ez nem lehetséges, hiszen ha létezhetne, akkor már létezne”
- mondta Domokos Gábor, a BME Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszékének kutatóprofesszora, mikor bemutatta a világ első négylapú keljfeljancsiját. Ez egy olyan különleges test, amely bármilyen helyzetbe kerül, mindig ugyanarra az oldalára billen vissza. A formát „monostabil tetraédernek” nevezik, a kutatók pedig a „Bille” becenevet adták neki - számolt be róla az egyetem.
Ahogy 2007-ben a Gömböc is meglepte a világot, most a Bille is, ami abban különbözik a korábban felfedezett formától, hogy nem homogén: egyik oldalán súly van elhelyezve, ami segít abban, hogy mindig ugyanoda billenjen vissza – szögletes formája ellenére is.
A matematikus John Horton Conway már 1984-ben felvetette, hogy egy ilyen test létezhet, de bizonyítani csak 40 évvel később sikerült. Domokos Gábor és Almádi Gergő, a BME építészhallgatója Conway egykori tanítványával, Robert Dawsonnal dolgoztak a modellen. Először számítógépen tervezték meg, majd elkészítették a valódi tárgyat is.
A Bille váza könnyű karboncső, ami mindössze 2 grammot nyom, az egyik oldalon viszont ott van a 118 grammos, nagy sűrűségű wolfram-karbid ötvözetből készült súly, amely tényleg minden helyzetből ugyanoda billenti a testet.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A felfedezés gyakorlati jelentősége is nagy: a kutatók módszere segíthet abban, hogy különféle tárgyakat úgy tervezzünk meg, hogy ne boruljanak fel. Ennek pedig például olyan területeken lehet nagy haszna, mint az űrmissziók leszállóegységeinek tervezése: „A Bille geometriai feladat megoldása, amely talpra álló szerkezetek, így akár űrkompok tervezéséhez is hasznosítható lehet a jövőben.”
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
