A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói megalkották a világ első négylapú keljfeljancsiját.
„Mindenki azt gondolta, hogy ez nem lehetséges, hiszen ha létezhetne, akkor már létezne”
- mondta Domokos Gábor, a BME Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszékének kutatóprofesszora, mikor bemutatta a világ első négylapú keljfeljancsiját. Ez egy olyan különleges test, amely bármilyen helyzetbe kerül, mindig ugyanarra az oldalára billen vissza. A formát „monostabil tetraédernek” nevezik, a kutatók pedig a „Bille” becenevet adták neki - számolt be róla az egyetem.
Ahogy 2007-ben a Gömböc is meglepte a világot, most a Bille is, ami abban különbözik a korábban felfedezett formától, hogy nem homogén: egyik oldalán súly van elhelyezve, ami segít abban, hogy mindig ugyanoda billenjen vissza – szögletes formája ellenére is.
A BME kutatói nemrég egy új formaosztályt is azonosítottak.
A matematikus John Horton Conway már 1984-ben felvetette, hogy egy ilyen test létezhet, de bizonyítani csak 40 évvel később sikerült. Domokos Gábor és Almádi Gergő, a BME építészhallgatója Conway egykori tanítványával, Robert Dawsonnal dolgoztak a modellen. Először számítógépen tervezték meg, majd elkészítették a valódi tárgyat is.
A Bille váza könnyű karboncső, ami mindössze 2 grammot nyom, az egyik oldalon viszont ott van a 118 grammos, nagy sűrűségű wolfram-karbid ötvözetből készült súly, amely tényleg minden helyzetből ugyanoda billenti a testet.
A felfedezés gyakorlati jelentősége is nagy: a kutatók módszere segíthet abban, hogy különféle tárgyakat úgy tervezzünk meg, hogy ne boruljanak fel. Ennek pedig például olyan területeken lehet nagy haszna, mint az űrmissziók leszállóegységeinek tervezése: „A Bille geometriai feladat megoldása, amely talpra álló szerkezetek, így akár űrkompok tervezéséhez is hasznosítható lehet a jövőben.”
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
