Még rá sem bólintott az ELTE a szenátusa, de a kormány már az egyetemhez csatolta a kutatóintézeteket

Június 24-én a Magyar Közlönyben meg is jelent a döntésről a jogszabály. Mindezt úgy, hogy az MTA visszavenné az intézeteket.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma közösségi oldalán tiltakozott az átvétel ellen. A bejegyzésben kifejtették, hogy Orbán Viktor "a Magyar Tudományos Akadémia elnökségi döntésével szembefordulva és az MTA-tól elszakított kutatóhálózat dolgozóinak, igazgatóinak és főigazgatóinak tiltakozását figyelmen kívül hagyva akarja véghezvinni tervét, hogy az ország alapkutatási hálózatát feldarabolja."

Bár az ELTE Irányító Testülete egy meglehetősen bortányosra sikeredett ülésén megszavazta az átalakítást, a június 23-i szenátusi ülésen arról döntöttek, hogy az ügyben később, egy rendkívüli szenátusi ülésen döntenek. Június 24-én pedig az MTA elnöksége arról határozott, hogy " tiltakozik a kutatóhálózat egységének megbontása ellen, és nem bocsátja rendelkezésre a kutatóhálózat ingó és ingatlan vagyonát, amelynek jelenleg is a tulajdonosa."

Ezekkel a döntésekkel megy szembe az Orbán Viktor által szignált két kormányhatározat, melyeket a 2025. június 24-i Magyar Közlönyben tettek közzé. A miniszterelnök az ELTE szenátusának döntését meg sem várva, a Magyar Tudományos Akadémia döntésének ellentmondóan, hatalmi szóval elrendelte a kutatóhálózat felosztását és a kutatóközpontoknak az ELTE-hez csatolását.

- olvasható a bejegyzésben, amiben kitértek arra is, hogy "ez a nyíltan autokratikus döntés szembemegy a kutatás és a felsőoktatás autonómiájával, és az önkormányzatiság utolsó bástyáit számolja fel."

 

Az MTA szerkesztőségünk részére is elküldött állásfoglalásából pedig az derült ki, hogy hibás döntésnek tartják a kutatóhálózat megbontását. Nem értenek egyet azzal, hogy ez a döntés az átalakítás céljának, magyarázatának és várható hatásának megjelölése nélkül, az érintettek tiltakozása ellenére, indokolatlan gyorsasággal született meg.

"Az Akadémia Elnöksége – ismerve az érintett kutatóközpontok vezetőinek álláspontját – megerősíti, hogy kész a négy kutatóközpont átvételére. Az átalakulás, a szervezeti integráció és az új működés költségeit – beleértve a bérek fedezetét – a fenntartó intézménytől függetlenül, a HUN-REN-ben tovább működő kutatóhelyekkel megegyező feltételekkel szükséges biztosítani" - hangsúlyozták.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.