Még rá sem bólintott az ELTE a szenátusa, de a kormány már az egyetemhez csatolta a kutatóintézeteket

Június 24-én a Magyar Közlönyben meg is jelent a döntésről a jogszabály. Mindezt úgy, hogy az MTA visszavenné az intézeteket.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma közösségi oldalán tiltakozott az átvétel ellen. A bejegyzésben kifejtették, hogy Orbán Viktor "a Magyar Tudományos Akadémia elnökségi döntésével szembefordulva és az MTA-tól elszakított kutatóhálózat dolgozóinak, igazgatóinak és főigazgatóinak tiltakozását figyelmen kívül hagyva akarja véghezvinni tervét, hogy az ország alapkutatási hálózatát feldarabolja."

Bár az ELTE Irányító Testülete egy meglehetősen bortányosra sikeredett ülésén megszavazta az átalakítást, a június 23-i szenátusi ülésen arról döntöttek, hogy az ügyben később, egy rendkívüli szenátusi ülésen döntenek. Június 24-én pedig az MTA elnöksége arról határozott, hogy " tiltakozik a kutatóhálózat egységének megbontása ellen, és nem bocsátja rendelkezésre a kutatóhálózat ingó és ingatlan vagyonát, amelynek jelenleg is a tulajdonosa."

Ezekkel a döntésekkel megy szembe az Orbán Viktor által szignált két kormányhatározat, melyeket a 2025. június 24-i Magyar Közlönyben tettek közzé. A miniszterelnök az ELTE szenátusának döntését meg sem várva, a Magyar Tudományos Akadémia döntésének ellentmondóan, hatalmi szóval elrendelte a kutatóhálózat felosztását és a kutatóközpontoknak az ELTE-hez csatolását.

- olvasható a bejegyzésben, amiben kitértek arra is, hogy "ez a nyíltan autokratikus döntés szembemegy a kutatás és a felsőoktatás autonómiájával, és az önkormányzatiság utolsó bástyáit számolja fel."

 

Az MTA szerkesztőségünk részére is elküldött állásfoglalásából pedig az derült ki, hogy hibás döntésnek tartják a kutatóhálózat megbontását. Nem értenek egyet azzal, hogy ez a döntés az átalakítás céljának, magyarázatának és várható hatásának megjelölése nélkül, az érintettek tiltakozása ellenére, indokolatlan gyorsasággal született meg.

"Az Akadémia Elnöksége – ismerve az érintett kutatóközpontok vezetőinek álláspontját – megerősíti, hogy kész a négy kutatóközpont átvételére. Az átalakulás, a szervezeti integráció és az új működés költségeit – beleértve a bérek fedezetét – a fenntartó intézménytől függetlenül, a HUN-REN-ben tovább működő kutatóhelyekkel megegyező feltételekkel szükséges biztosítani" - hangsúlyozták.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.