Hiába kerülne előrébb a nemzetközi rangsorokban, az Oktatói Hálózat szerint a bölcsész-és társadalomtudományi kutatóközpontok átvétele nehéz helyzetbe hozná az ELTE-t.
Az Oktatói Hálózat (OHA) szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalása szerint az Orbán-kormány immár másfél évtizede folytat olyan politikát, amely a magyar tudományos élet és felsőoktatás intézményrendszerének gyengítését célozza.
A HUN-REN bölcsészeti és társadalomtudományi kutatóintézeteinek egyetemhez rendelése nem más, mint az "illiberális hatalomgyakorlás legújabb példája". Ez a lépés pedig hosszú távon a kutatóhálózat feldarabolását és ellehetetlenítését vetíti előre.
„A jelenlegi helyzet a végletesen központosított, szűklátókörű tudomány- és felsőoktatáspolitika következménye, amely leértékeli a bölcsészettudományokat, a kritikus társadalomtudományi kutatóműhelyeket, és a felsőoktatást autonómiájuk szűkítésével, kiéheztetéssel, valamint a kormányzathoz lojális párhuzamos szervezetek alapításával és bőkezű támogatásával szorítja vissza” - olvasható az állásfoglalásukban, amelyben szerepel az is, hogy az átszervezés előkészítetlen, kockázatos, és tömeges elbocsátásokhoz vezethet az ELTE több karán is.
Hangsúlyozzák: amíg a hálózat az MTA fennhatósága alatt működött, autonómiája és fejlődési lehetőségei biztosítottak voltak, de az elmúlt évek állandó átszervezései „kudarcot vallottak”.
A HUN-REN vezetése százmilliókat pazarolt el “szinergiák keresésére”, presztízsrendezvényekre, valamint milliárdokat a székháza felújítására, az érintettek szerint teljesen feleslegesen.
- írják, majd kitérnek arra is, hogy az ELTE „végzetesen kiszolgáltatott” helyzetben, kormányzati nyomásra, a szenátus és a kari tanácsok megkerülésével döntött a kutatóközpontok átvételéről.
Az egyetem vezetése egyedüli érvként azt hozta fel, hogy az integráció „komoly lehetőséget jelent a nemzetközi rangsorokban való előrelépésre”, miközben a kockázatokról, szervezeti és működési problémákról hallgatott. Az OHA szerint ez szokatlan és szakszerűtlen eljárás, amelyből hiányoznak a nyilvános fórumok, hatástanulmányok és érdemi viták.
„A magyar alapkutatások fennmaradása nemzeti érdek, számos közvetett haszonnal jár a magyar kultúra, az oktatás, a demokratikusan működő, sokszínű társadalom számára” – hangsúlyozzák, melynek leépítése súlyos hiba, amely hosszú távon gazdasági károkat is okoz.
Az Oktatói Hálózat végül felszólítja a kormányt: haladéktalanul állítsa le a tudományellenes médiatámadásokat, és társadalmi, szakmai támogatottság nélkül ne hajtson végre újabb átszervezéseket a kutatási és felsőoktatási szférában. Ezen kívül követelik a kiváló kutatóhelyek pénzügyi és szakmai biztonságának garantálását „pénzügyi és politikai zsarolás nélkül”.
Az átlakítás ellen az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is felszólalt.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy az ELTE jelezte a HUN-REN vezetésének, hogy kész átvenni négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpontot (Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi, Közgazdaság- és Regionális Tudományi). A közlemények szerint a kutatóközpontok jogi önállóságukat és telephelyüket megtartják, és közvetlenül az ELTE rektorához tartoznak majd.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
