Hiába kerülne előrébb a nemzetközi rangsorokban, az Oktatói Hálózat szerint a bölcsész-és társadalomtudományi kutatóközpontok átvétele nehéz helyzetbe hozná az ELTE-t.
Az Oktatói Hálózat (OHA) szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalása szerint az Orbán-kormány immár másfél évtizede folytat olyan politikát, amely a magyar tudományos élet és felsőoktatás intézményrendszerének gyengítését célozza.
A HUN-REN bölcsészeti és társadalomtudományi kutatóintézeteinek egyetemhez rendelése nem más, mint az "illiberális hatalomgyakorlás legújabb példája". Ez a lépés pedig hosszú távon a kutatóhálózat feldarabolását és ellehetetlenítését vetíti előre.
„A jelenlegi helyzet a végletesen központosított, szűklátókörű tudomány- és felsőoktatáspolitika következménye, amely leértékeli a bölcsészettudományokat, a kritikus társadalomtudományi kutatóműhelyeket, és a felsőoktatást autonómiájuk szűkítésével, kiéheztetéssel, valamint a kormányzathoz lojális párhuzamos szervezetek alapításával és bőkezű támogatásával szorítja vissza” - olvasható az állásfoglalásukban, amelyben szerepel az is, hogy az átszervezés előkészítetlen, kockázatos, és tömeges elbocsátásokhoz vezethet az ELTE több karán is.
Hangsúlyozzák: amíg a hálózat az MTA fennhatósága alatt működött, autonómiája és fejlődési lehetőségei biztosítottak voltak, de az elmúlt évek állandó átszervezései „kudarcot vallottak”.
A HUN-REN vezetése százmilliókat pazarolt el “szinergiák keresésére”, presztízsrendezvényekre, valamint milliárdokat a székháza felújítására, az érintettek szerint teljesen feleslegesen.
- írják, majd kitérnek arra is, hogy az ELTE „végzetesen kiszolgáltatott” helyzetben, kormányzati nyomásra, a szenátus és a kari tanácsok megkerülésével döntött a kutatóközpontok átvételéről.
Az egyetem vezetése egyedüli érvként azt hozta fel, hogy az integráció „komoly lehetőséget jelent a nemzetközi rangsorokban való előrelépésre”, miközben a kockázatokról, szervezeti és működési problémákról hallgatott. Az OHA szerint ez szokatlan és szakszerűtlen eljárás, amelyből hiányoznak a nyilvános fórumok, hatástanulmányok és érdemi viták.
„A magyar alapkutatások fennmaradása nemzeti érdek, számos közvetett haszonnal jár a magyar kultúra, az oktatás, a demokratikusan működő, sokszínű társadalom számára” – hangsúlyozzák, melynek leépítése súlyos hiba, amely hosszú távon gazdasági károkat is okoz.
Az Oktatói Hálózat végül felszólítja a kormányt: haladéktalanul állítsa le a tudományellenes médiatámadásokat, és társadalmi, szakmai támogatottság nélkül ne hajtson végre újabb átszervezéseket a kutatási és felsőoktatási szférában. Ezen kívül követelik a kiváló kutatóhelyek pénzügyi és szakmai biztonságának garantálását „pénzügyi és politikai zsarolás nélkül”.
Az átlakítás ellen az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is felszólalt.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy az ELTE jelezte a HUN-REN vezetésének, hogy kész átvenni négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpontot (Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi, Közgazdaság- és Regionális Tudományi). A közlemények szerint a kutatóközpontok jogi önállóságukat és telephelyüket megtartják, és közvetlenül az ELTE rektorához tartoznak majd.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
