Oktatói Hálózat: a kutatóközpontok átvétele miatt tömeges elbocsátások lehetnek az ELTE-n

Hiába kerülne előrébb a nemzetközi rangsorokban, az Oktatói Hálózat szerint a bölcsész-és társadalomtudományi kutatóközpontok átvétele nehéz helyzetbe hozná az ELTE-t.

Az Oktatói Hálózat (OHA) szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalása szerint az Orbán-kormány immár másfél évtizede folytat olyan politikát, amely a magyar tudományos élet és felsőoktatás intézményrendszerének gyengítését célozza.

A HUN-REN bölcsészeti és társadalomtudományi kutatóintézeteinek egyetemhez rendelése nem más, mint az "illiberális hatalomgyakorlás legújabb példája". Ez a lépés pedig hosszú távon a kutatóhálózat feldarabolását és ellehetetlenítését vetíti előre.

„A jelenlegi helyzet a végletesen központosított, szűklátókörű tudomány- és felsőoktatáspolitika következménye, amely leértékeli a bölcsészettudományokat, a kritikus társadalomtudományi kutatóműhelyeket, és a felsőoktatást autonómiájuk szűkítésével, kiéheztetéssel, valamint a kormányzathoz lojális párhuzamos szervezetek alapításával és bőkezű támogatásával szorítja vissza” - olvasható az állásfoglalásukban, amelyben szerepel az is, hogy az átszervezés előkészítetlen, kockázatos, és tömeges elbocsátásokhoz vezethet az ELTE több karán is.

Hangsúlyozzák: amíg a hálózat az MTA fennhatósága alatt működött, autonómiája és fejlődési lehetőségei biztosítottak voltak, de az elmúlt évek állandó átszervezései „kudarcot vallottak”.

A HUN-REN vezetése százmilliókat pazarolt el “szinergiák keresésére”, presztízsrendezvényekre, valamint milliárdokat a székháza felújítására, az érintettek szerint teljesen feleslegesen.

- írják, majd kitérnek arra is, hogy az ELTE „végzetesen kiszolgáltatott” helyzetben, kormányzati nyomásra, a szenátus és a kari tanácsok megkerülésével döntött a kutatóközpontok átvételéről.

Az egyetem vezetése egyedüli érvként azt hozta fel, hogy az integráció „komoly lehetőséget jelent a nemzetközi rangsorokban való előrelépésre”, miközben a kockázatokról, szervezeti és működési problémákról hallgatott. Az OHA  szerint ez szokatlan és szakszerűtlen eljárás, amelyből hiányoznak a nyilvános fórumok, hatástanulmányok és érdemi viták.

„A magyar alapkutatások fennmaradása nemzeti érdek, számos közvetett haszonnal jár a magyar kultúra, az oktatás, a demokratikusan működő, sokszínű társadalom számára” – hangsúlyozzák, melynek leépítése súlyos hiba, amely hosszú távon gazdasági károkat is okoz.

Az Oktatói Hálózat végül felszólítja a kormányt: haladéktalanul állítsa le a tudományellenes médiatámadásokat, és társadalmi, szakmai támogatottság nélkül ne hajtson végre újabb átszervezéseket a kutatási és felsőoktatási szférában. Ezen kívül követelik a kiváló kutatóhelyek pénzügyi és szakmai biztonságának garantálását „pénzügyi és politikai zsarolás nélkül”.

Az átlakítás ellen az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is felszólalt.

Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy az ELTE jelezte a HUN-REN vezetésének, hogy kész átvenni négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpontot (Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi, Közgazdaság- és Regionális Tudományi). A közlemények szerint a kutatóközpontok jogi önállóságukat és telephelyüket megtartják, és közvetlenül az ELTE rektorához tartoznak majd.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.