Az év további részében is marad az eddigi maximum 7,99 százalékos kamat.
A kormány úgy döntött, hogy meghosszabbítja a kamatstopot a diákhitelekre. Ez azt jelenti, hogy azok, akik 2024. december 31-ig kötötték meg a diákhitelszerződést, rájuk továbbra is - 2025 második felében is vonatkozni fog a kamatstop - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel.
A Diákhitel1 esetében ez maximum 7,99%-os kamatot jelent. A másik két típusú hitel: a Diákhitel2 és a Képzési Hitel pedig továbbra is kamatmentesen igényelhető – tehát ezeket teljesen ingyen lehet felvenni.
Azok azonban, akik 2025. januárjában vagy később igényelték a diákhitelt, nekik továbbra is a magasabb kamattal kell számolnia - 9,65 százalék a január 1-től felvett szabad felhasználású diákhitel kamata.
A minisztérium szerint a diákhitelrendszer közel 400 ezer hallgatónak segített eddig a diploma megszerzésében.
Ilyen támogatásokkal és költségekkel lehet számolni 2025-ben az oktatásban
Az utóbbi évek nemzetközi válságai – mint a járvány, az energiaválság vagy az orosz-ukrán háború – miatt sok helyen emelkedtek a kamatok, és ez a diákhitelekre is hatással volt. Ezért vezette be a kormány 2023 elején a kamatstopot, amit most meghosszabbítanak.
Emellett maradnak a gyerekvállaláshoz kapcsolódó kedvezmények is. Aki több gyereket vállal, annak csökkenhet a tartozása, három gyermek után pedig teljesen el is engedik a diákhitelt.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
