Meghosszabbítja a kormánya diákhitelek kamatstopját

Az év további részében is marad az eddigi maximum 7,99 százalékos kamat.

  • Eduline/MTI

A kormány úgy döntött, hogy meghosszabbítja a kamatstopot a diákhitelekre. Ez azt jelenti, hogy azok, akik 2024. december 31-ig kötötték meg a diákhitelszerződést, rájuk továbbra is - 2025 második felében is vonatkozni fog a kamatstop - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel.

A Diákhitel1 esetében ez maximum 7,99%-os kamatot jelent. A másik két típusú hitel: a Diákhitel2 és a Képzési Hitel pedig továbbra is kamatmentesen igényelhető – tehát ezeket teljesen ingyen lehet felvenni.

Azok azonban, akik 2025. januárjában vagy később igényelték a diákhitelt, nekik továbbra is a magasabb kamattal kell számolnia - 9,65 százalék a január 1-től felvett szabad felhasználású diákhitel kamata.

A minisztérium szerint a diákhitelrendszer közel 400 ezer hallgatónak segített eddig a diploma megszerzésében.

Ilyen támogatásokkal és költségekkel lehet számolni 2025-ben az oktatásban

Az utóbbi évek nemzetközi válságai – mint a járvány, az energiaválság vagy az orosz-ukrán háború – miatt sok helyen emelkedtek a kamatok, és ez a diákhitelekre is hatással volt. Ezért vezette be a kormány 2023 elején a kamatstopot, amit most meghosszabbítanak.

Emellett maradnak a gyerekvállaláshoz kapcsolódó kedvezmények is. Aki több gyereket vállal, annak csökkenhet a tartozása, három gyermek után pedig teljesen el is engedik a diákhitelt.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna