Megszületett első fokon a döntés Ádám Zoltán és a Corvinus ügyében

Az ítélet még nem jogerős, a kirúgott docensnek van lehetősége a fellebbezésre.

Elsőfokú ítélet született Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi oktatója által indított munkaügyi perben: a Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetét – számolt be róla a hvg.hu.

Az ítélet értelmében Ádám Zoltánnak 730 ezer forint perköltséget kell megfizetnie volt munkáltatójának. Az ügy ugyanakkor még nem zárult le véglegesen, mivel az ítélet nem jogerős, és a volt docensnek lehetősége van fellebbezésre.

Megszólalt Ádám Zoltán felesége: a Corvinus nem az igazságot kereste a férje ügyében

A bíróság indoklása szerint a Corvinus Egyetem eljárása jogszerű volt, és nem történt külső nyomásgyakorlás az elbocsátás kapcsán. Az intézmény jogi képviselői az eljárás során azt hangsúlyozták, hogy a felmondás nem felsőbb utasításra történt, hanem a munkáltatói jogkört gyakorló vezető, Major Klára, az intézet igazgatója hozta meg a döntést. Ezt a bíróság szerint az egyetem jogi és HR-vezetője is megerősítette vallomásában.

Ádám Zoltánt 2023-ban bocsátotta el azonnali hatállyal a Corvinus Egyetem. A docens korábban etikai vizsgálatot kezdeményezett két egyetemi oktató és egy vezető ellen, miután fény derült arra, hogy az intézmény egyik hallgatóját szabálytalanul, a tantárgyi követelmények teljesítése nélkül vizsgáztatták külön eljárásban. A botrányt követően azonban Ádám Zoltán került a célkeresztbe, és az intézmény etikai vizsgálatot indított ellene is.

Az elbocsátott docens a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi segítségével fordult bírósághoz, állítva, hogy elbocsátása jogszerűtlen volt. A munkaügyi perben célja az volt, hogy visszakerüljön korábbi pozíciójába, valamint sérelemdíj megfizetését is kérte az egyetemtől. A bíróság azonban első fokon nem adott helyt ezeknek a kérelmeknek.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.