Megszületett első fokon a döntés Ádám Zoltán és a Corvinus ügyében

Az ítélet még nem jogerős, a kirúgott docensnek van lehetősége a fellebbezésre.

Elsőfokú ítélet született Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi oktatója által indított munkaügyi perben: a Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetét – számolt be róla a hvg.hu.

Az ítélet értelmében Ádám Zoltánnak 730 ezer forint perköltséget kell megfizetnie volt munkáltatójának. Az ügy ugyanakkor még nem zárult le véglegesen, mivel az ítélet nem jogerős, és a volt docensnek lehetősége van fellebbezésre.

Megszólalt Ádám Zoltán felesége: a Corvinus nem az igazságot kereste a férje ügyében

A bíróság indoklása szerint a Corvinus Egyetem eljárása jogszerű volt, és nem történt külső nyomásgyakorlás az elbocsátás kapcsán. Az intézmény jogi képviselői az eljárás során azt hangsúlyozták, hogy a felmondás nem felsőbb utasításra történt, hanem a munkáltatói jogkört gyakorló vezető, Major Klára, az intézet igazgatója hozta meg a döntést. Ezt a bíróság szerint az egyetem jogi és HR-vezetője is megerősítette vallomásában.

Ádám Zoltánt 2023-ban bocsátotta el azonnali hatállyal a Corvinus Egyetem. A docens korábban etikai vizsgálatot kezdeményezett két egyetemi oktató és egy vezető ellen, miután fény derült arra, hogy az intézmény egyik hallgatóját szabálytalanul, a tantárgyi követelmények teljesítése nélkül vizsgáztatták külön eljárásban. A botrányt követően azonban Ádám Zoltán került a célkeresztbe, és az intézmény etikai vizsgálatot indított ellene is.

Az elbocsátott docens a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi segítségével fordult bírósághoz, állítva, hogy elbocsátása jogszerűtlen volt. A munkaügyi perben célja az volt, hogy visszakerüljön korábbi pozíciójába, valamint sérelemdíj megfizetését is kérte az egyetemtől. A bíróság azonban első fokon nem adott helyt ezeknek a kérelmeknek.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.