Színház- és Filmművészeti Intézetet alapít a Pécsi Tudományegyetem

Ősztől 15 képzéssel, köztük osztatlan- és alapszakokkal, valamint szakirányú továbbképzésekkel indul az új intézet.

Nagy újítással nyitja meg a 2025/2026-os tanévet a Pécsi Tudományegyetem (PTE). Az egyetem közleménye szerint a PTE Művészeti Karán ősszel 15 új szakot indítanak, melyekre részben a pótfelvételik keretében lehet majd bekerülni.

Egy régi videójáték zenéje által ihletett orgonadarabbal ért el világsikert egy magyar művészhallgató

Az új szakok a következők lesznek:

  • Színházrendező osztatlan szak
  • Színművész osztatlan szak
  • Táncos és próbavezető alapszak (esti képzés)
  • Előadó-művészeti műszaki vezető szakirányú tk.
  • Előadó-művészeti gazdasági vezető szakirányú tk.
  • Mozgóképalkotó szakirányú tk.
  • Dokumentumfilm-alkotó szakirányú tk.
  • Forgatókönyv- és drámaíró szakirányú tk.
  • Színház- és filmművészeti szakíró szakirányú tk.
  • Színpad- és televíziós stage menedzser szakirányú tk.
  • Hatásvilágítás-tervező szakirányú tk.
  • Díszletszobrász szakirányú tk.
  • Díszletfestő szakirányú tk.

Két szak elindítása pedig még folyamatban van:

  • Előadó-művészeti marketing szakirányú tk. és
  • az Előadó-művészeti intézményvezető szakirányú tk.

„Színművész és a Színházrendező szakok iránt érdeklődők számára 2025. június-júliusban felvételi előkészítőt tartanak, majd július-augusztusban pótfelvételi keretében lehet jelentkezni.”

- olvasható a tájékoztatóban.

A PTE MK egyetemi tanárai mellett pedig a hallgatók számos neves színházi és filmes szakemberektől tanulhatnak majd, köztük például Deák Kristóf filmrendezőtől, Szabó Máté színházrendezőtől és Cserhalmi György színművésztől.

Az új színházi szakok indítási engedélyét a PTE MK Kari Tanácsa, szakbizottságai és a PTE Szenátusa 2024-ben, majd a Magyar Akkreditációs Bizottság 2025 májusában hagyta jóvá. Egy-egy filmes és televíziós alapszak akkreditációja még folyamatban van.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.