Elindult a jelentkezés a 2025/2026-os tanévre szóló nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra, amely akár 400 ezer forint támogatást is jelenthet a legjobban teljesítő egyetemistáknak.
Az ösztöndíj célja, hogy elismerje azokat a hallgatókat, akik kiemelkedő tanulmányi eredményt érnek el, és szakmai téren is aktívak. A támogatás havi 40 ezer forint, és tíz hónapon keresztül, azaz egy teljes tanév során jár – így összesen akár 400 ezer forintot is kaphatsz.
Ki pályázhat?
Bárki pályázhat, aki:
Fontos, hogy a pályázatot azon a szakon nyújtsd be, ahol a két utolsó aktív félévedet teljesítetted.
Több szintes képzést és magasabb fizetést ígér a miniszter a doktoranduszoknak
Hogyan történik a kiválasztás?
A hallgatókat az egyetemek rangsorolják a tanulmányi és szakmai teljesítményük alapján, majd az ösztöndíjat a felsőoktatásért felelős miniszter ítéli oda.
Ha 2025 őszén fejezed be a tanulmányaidat, de 2026 tavaszán másik képzésen folytatod, az ösztöndíj akkor is járhat tovább. Jó hír, hogy a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj nem zárja ki a többi tanulmányi ösztöndíj lehetőségét sem – tehát akár több támogatásban is részesülhetsz.
Lakhatási válság a felsőoktatásban - 310 ezer hallgatóra alig 50 ezer kollégiumi férőhely jut
Erre figyeljetek
Több egyetem már meghirdette a pályázatot, így érdemes megnézni a saját intézményetek weboldalát vagy tanulmányi osztályát, ugyanis a jelentkezés menete és határideje egyetemenként eltérhet.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
