Így kaphattok 400 ezer forint ösztöndíjat – akár önköltséges képzésen is

Elindult a jelentkezés a 2025/2026-os tanévre szóló nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra, amely akár 400 ezer forint támogatást is jelenthet a legjobban teljesítő egyetemistáknak.

Az ösztöndíj célja, hogy elismerje azokat a hallgatókat, akik kiemelkedő tanulmányi eredményt érnek el, és szakmai téren is aktívak. A támogatás havi 40 ezer forint, és tíz hónapon keresztül, azaz egy teljes tanév során jár – így összesen akár 400 ezer forintot is kaphatsz.

Ki pályázhat?

Bárki pályázhat, aki:

  • nappali tagozaton tanul alapképzésen, mesterképzésen vagy osztatlan képzésen,
  • lehet állami ösztöndíjas vagy önköltséges hallgató is,
  • legalább két aktív félévet teljesített,
  • és ezalatt összesen legalább 55 kreditet megszerzett.

Fontos, hogy a pályázatot azon a szakon nyújtsd be, ahol a két utolsó aktív félévedet teljesítetted.

Több szintes képzést és magasabb fizetést ígér a miniszter a doktoranduszoknak

Hogyan történik a kiválasztás?

A hallgatókat az egyetemek rangsorolják a tanulmányi és szakmai teljesítményük alapján, majd az ösztöndíjat a felsőoktatásért felelős miniszter ítéli oda.

Ha 2025 őszén fejezed be a tanulmányaidat, de 2026 tavaszán másik képzésen folytatod, az ösztöndíj akkor is járhat tovább. Jó hír, hogy a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj nem zárja ki a többi tanulmányi ösztöndíj lehetőségét sem – tehát akár több támogatásban is részesülhetsz.

Lakhatási válság a felsőoktatásban - 310 ezer hallgatóra alig 50 ezer kollégiumi férőhely jut

Erre figyeljetek

Több egyetem már meghirdette a pályázatot, így érdemes megnézni a saját intézményetek weboldalát vagy tanulmányi osztályát, ugyanis a jelentkezés menete és határideje egyetemenként eltérhet.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.