Több szintes képzést és magasabb fizetést ígér a miniszter a doktoranduszoknak

Hankó Balázs bejelentette, hogy átalakítják a doktori képzést.

  • Eduline/MTI

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szombaton bejelentette, hogy alapjaiban újítják meg a doktori képzést – tette közzé az MTI. A miniszter szerint az átalakítás célja, hogy a fiatal kutatók nagyobb megbecsülést, jobb anyagi támogatást és rugalmasabb lehetőségeket kapjanak.

Hiába emelik a béreket az ELTE-n, az egyetemi tanárok még így is kevesebbet keresnek, mint a közoktatásban dolgozók

Az új rendszer három szintes képzést vezet be:

  • Kutatói kiválósági doktori képzés: a legtehetségesebb hallgatóknak szól, akik kutatási projektekben vesznek részt. Ők havi bruttó 600 ezer forintos támogatásra számíthatnak, a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program keretösszegét pedig 40 milliárd forintra emelik.
  • Kooperatív doktori képzés: a hallgatók egyszerre tanulnak és dolgoznak egyetemen, cégeknél vagy kórházakban. Az állami ösztöndíj havi nettó 250 ezer forintra nő, amit más jövedelmekkel akár nettó 400 ezer forintra is kiegészíthetnek.
  • Hagyományos doktori képzés: a megszokott képzési formát követi, de az új szabályozások és ösztöndíjak itt is alkalmazhatók.

Hankó hangsúlyozta: aki hamarabb fejezi be a négyéves doktori képzést – bár ilyenre nagyon ritkán van példa -, az akkor is megkapja a teljes időszakra járó ösztöndíjat.

Havi bruttó 140 ezer forintból kellene megélnie egy leendő kutatónak

A jövőben minden egyetem maga dönthet a képzés szervezési módjáról, így például a kontaktórák számáról vagy a kreditrendszer alkalmazásáról.

A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország Európa tíz leginnovatívabb nemzete közé tartozzon. Ehhez az is szükséges, hogy egymillió lakosra legalább 9 ezer kutató-fejlesztő jusson – jelenleg ez a szám 6500.

Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke szerint az új rendszer megfelel a fiatal kutatók elvárásainak. Egy friss felmérés alapján a doktoranduszok többsége szakmai karriert remél a képzéstől. A válaszadók 41,6%-a az akadémiai pályán, 16%-a az ipari szektorban, míg 15,5%-uk kutatóintézetekben képzeli el a jövőjét.

Bár már magától is értetődő, de a felmérés megerősítette, hogy a hallgatók számára különösen fontos a témavezetők szakmai színvonala, az anyagi és erkölcsi megbecsülés, valamint az intézményi támogatás.

A szövetség szerint az új modell képes lesz arra, hogy ezen elvárásokat teljesítse - mondta Molnár Dániel. A közleményben arról ugyan nem volt szó, hogy mikor lépne érvénybe az új rendszer, Domokos Péter kutatóprofesszor, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos társelnöke szerint „a következő pályázati körben nagyon gyors ütemben fel lehet építeni a rendszert, tehát 2026-tól, de egy átmenettel már a mostani szeptemberi indulástól ezt el lehet kezdeni felépíteni”.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.