Hankó Balázs bejelentette, hogy átalakítják a doktori képzést.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szombaton bejelentette, hogy alapjaiban újítják meg a doktori képzést – tette közzé az MTI. A miniszter szerint az átalakítás célja, hogy a fiatal kutatók nagyobb megbecsülést, jobb anyagi támogatást és rugalmasabb lehetőségeket kapjanak.
Az új rendszer három szintes képzést vezet be:
Hankó hangsúlyozta: aki hamarabb fejezi be a négyéves doktori képzést – bár ilyenre nagyon ritkán van példa -, az akkor is megkapja a teljes időszakra járó ösztöndíjat.
Havi bruttó 140 ezer forintból kellene megélnie egy leendő kutatónak
A jövőben minden egyetem maga dönthet a képzés szervezési módjáról, így például a kontaktórák számáról vagy a kreditrendszer alkalmazásáról.
A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország Európa tíz leginnovatívabb nemzete közé tartozzon. Ehhez az is szükséges, hogy egymillió lakosra legalább 9 ezer kutató-fejlesztő jusson – jelenleg ez a szám 6500.
Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke szerint az új rendszer megfelel a fiatal kutatók elvárásainak. Egy friss felmérés alapján a doktoranduszok többsége szakmai karriert remél a képzéstől. A válaszadók 41,6%-a az akadémiai pályán, 16%-a az ipari szektorban, míg 15,5%-uk kutatóintézetekben képzeli el a jövőjét.
Bár már magától is értetődő, de a felmérés megerősítette, hogy a hallgatók számára különösen fontos a témavezetők szakmai színvonala, az anyagi és erkölcsi megbecsülés, valamint az intézményi támogatás.
A szövetség szerint az új modell képes lesz arra, hogy ezen elvárásokat teljesítse - mondta Molnár Dániel. A közleményben arról ugyan nem volt szó, hogy mikor lépne érvénybe az új rendszer, Domokos Péter kutatóprofesszor, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos társelnöke szerint „a következő pályázati körben nagyon gyors ütemben fel lehet építeni a rendszert, tehát 2026-tól, de egy átmenettel már a mostani szeptemberi indulástól ezt el lehet kezdeni felépíteni”.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
