Több szintes képzést és magasabb fizetést ígér a miniszter a doktoranduszoknak

Hankó Balázs bejelentette, hogy átalakítják a doktori képzést.

  • Eduline/MTI

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szombaton bejelentette, hogy alapjaiban újítják meg a doktori képzést – tette közzé az MTI. A miniszter szerint az átalakítás célja, hogy a fiatal kutatók nagyobb megbecsülést, jobb anyagi támogatást és rugalmasabb lehetőségeket kapjanak.

Hiába emelik a béreket az ELTE-n, az egyetemi tanárok még így is kevesebbet keresnek, mint a közoktatásban dolgozók

Az új rendszer három szintes képzést vezet be:

  • Kutatói kiválósági doktori képzés: a legtehetségesebb hallgatóknak szól, akik kutatási projektekben vesznek részt. Ők havi bruttó 600 ezer forintos támogatásra számíthatnak, a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program keretösszegét pedig 40 milliárd forintra emelik.
  • Kooperatív doktori képzés: a hallgatók egyszerre tanulnak és dolgoznak egyetemen, cégeknél vagy kórházakban. Az állami ösztöndíj havi nettó 250 ezer forintra nő, amit más jövedelmekkel akár nettó 400 ezer forintra is kiegészíthetnek.
  • Hagyományos doktori képzés: a megszokott képzési formát követi, de az új szabályozások és ösztöndíjak itt is alkalmazhatók.

Hankó hangsúlyozta: aki hamarabb fejezi be a négyéves doktori képzést – bár ilyenre nagyon ritkán van példa -, az akkor is megkapja a teljes időszakra járó ösztöndíjat.

Havi bruttó 140 ezer forintból kellene megélnie egy leendő kutatónak

A jövőben minden egyetem maga dönthet a képzés szervezési módjáról, így például a kontaktórák számáról vagy a kreditrendszer alkalmazásáról.

A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország Európa tíz leginnovatívabb nemzete közé tartozzon. Ehhez az is szükséges, hogy egymillió lakosra legalább 9 ezer kutató-fejlesztő jusson – jelenleg ez a szám 6500.

Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke szerint az új rendszer megfelel a fiatal kutatók elvárásainak. Egy friss felmérés alapján a doktoranduszok többsége szakmai karriert remél a képzéstől. A válaszadók 41,6%-a az akadémiai pályán, 16%-a az ipari szektorban, míg 15,5%-uk kutatóintézetekben képzeli el a jövőjét.

Bár már magától is értetődő, de a felmérés megerősítette, hogy a hallgatók számára különösen fontos a témavezetők szakmai színvonala, az anyagi és erkölcsi megbecsülés, valamint az intézményi támogatás.

A szövetség szerint az új modell képes lesz arra, hogy ezen elvárásokat teljesítse - mondta Molnár Dániel. A közleményben arról ugyan nem volt szó, hogy mikor lépne érvénybe az új rendszer, Domokos Péter kutatóprofesszor, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos társelnöke szerint „a következő pályázati körben nagyon gyors ütemben fel lehet építeni a rendszert, tehát 2026-tól, de egy átmenettel már a mostani szeptemberi indulástól ezt el lehet kezdeni felépíteni”.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.