Varga-Bajusz Veronika szerint a Pannónia "fényévekkel jobb, mint az Erasmus"

A KIM felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára elmagyarázta azt is, hogy miért.

Varga-Bajusz Veronika a TV2 Mokkában úgy fogalmazott az MTI tudósítása szerint, hogy a Pannónia Ösztöndíjprogram a modellváltó, megújult intézmények számára kidolgozott program "fényévekkel jobb, mint az Erasmus", ugyanis olyan problémákra kínál megoldásokat, amelyekre a korábbi évek óta nem tudott reflektálni.

A rendszer időben rugalmasabb, bevezették a teljes kreditelismerést - azaz nem jár automatikus csúszással, ha valaki nemzetközi mobilitásban vesz részt -, emellett az ösztöndíjak összege is nagyobb. Míg az Erasmusban négy hónapra mintegy egymillió forintot kap az ösztöndíjas például egy németországi út esetén, addig a Pannóniában azért 1 millió 600 ezer forintot

–  jegyezte meg az államtitkár.

Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy ennek ellenére a Pannónia Program nem túl népszerű a diákok körében, ugyanis a tervezett 8 ezer képest 2024 augusztusában több mint 200, szeptemberben pedig több mint 500 magyar egyetemi hallgató kelt útra a program keretében.

Hogy a Pannónia Program nincsen egy súlycsoportban az Erasmussal az is bizonyítja, hogy Hankó Balázs Kulturális és Innovációs Miniszter még az ősszel azt nyilatkozta; 2024 nem telhet el úgy, hogy nem találnak megoldást az Erasmussal kapcsolatos problémákra.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.