Lecsökkentett formában valósulhat meg a budapesti Diákváros projekt, legalábbis erre utalnak azok a vázlatszintű tervek, amelyeket a kormányzat mutatott be nemrég. A magyar állam ugyanis már most kisajátította a Diákváros területeit.
Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere a Népszavának nyilatkozott arról, hogy a fővárosi diákváros új elképzelése már alig emlékeztet a korábban győztesnek választott, Snohetta építésziroda által készített „mestertervre”. Az eredeti vízióból úgy tűnik csupán a 12 ezer kollégiumi férőhely megvalósítása és a Nagyvásártelep csarnoképületének felújítása marad meg - azonban más, a korábbi terveket gazdagító elemek aligha valósulnak meg.
Lakhatási válság a felsőoktatásban - 310 ezer hallgatóra alig 50 ezer kollégiumi férőhely jut
| A projekt története több fordulatot is vett |
| A korábban olimpiai falunak szánt, majd „Budapest Diákváros – Déli Városkapu” néven futó fejlesztés célja egy kollégiumokkal, sport- és rekreációs létesítményekkel teli városnegyed kialakítása volt a dél-pesti területen. A nemzetközi tervpályázatot a Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központ írta ki, a nyertes Snohetta irodája pedig egy látványos lagúnavárost álmodott a Duna-partra, központjában a felújított Nagyvásárcsarnokkal. A tervet később felülírták: a Fudan Egyetem megjelenésével a diákvárost a kevésbé kedvező, forgalmas, önkormányzati és magántulajdonú ingatlanokkal teli északi részre szorították, a Nagyvásártelep környékét pedig a kínai campusnak szánták. A lakossági tiltakozás és a választási kampány miatt azonban ez a terv is háttérbe került. |
A Diákváros projekt megvalósítását bonyolítja, hogy a fővárosi és ferencvárosi önkormányzatok mozgástere jelentősen beszűkült. Egy tavaly decemberben elfogadott salátatörvény értelmében a korábban a Diákvárosnak szánt, majd a kínai Fudan Egyetem számára átjátszani kívánt fejlesztési terület jogállása megváltozott. A törvény kimondja, hogy az állam kisajátíthatja a Diákváros területén található fővárosi és kerületi tulajdonú ingatlanokat, legyenek azok akár forgalomképesek, akár nem. A forgalomképes területekért az állam kártérítést fizet, melyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) határoz meg.
Ferencváros esetében ez összesen 22 forgalomképes ingatlant érint: egy nagyobb, 9500 négyzetméteres telket, három közepes méretűt, valamint 18 keskeny, szinte beépíthetetlen sávparcellát. Mindezért az állam végül 3,5 milliárd forintot fog fizetni az önkormányzatnak – árulta el Baranyi a Népszavának.
A fővárosi önkormányzat részéről egy 4800 négyzetméteres terület átadásáról szól a megegyezés. A tárgyalások itt még nem zárultak le teljesen, de Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint az MNV által javasolt 400 milliós kártérítés elfogadhatónak tűnik, mivel a főváros saját értékbecslői is hasonló összeget állapítottak meg.
Bár a tervezési folyamatból eddig kimaradt a főváros, a projekt kivitelezéséhez elengedhetetlen lesz a város hozzájárulása: a Diákváros ugyanis a fővárosi infrastruktúrára – utakra, víz- és csatornahálózatra, elektromos rendszerre – kapcsolódik majd. A minisztériumnak tehát előbb-utóbb együtt kell működnie az önkormányzatokkal.
