Kormányinfó: a Fudan Egyetem helyén tervezik felépíteni a budapesti diákvárost

Egyelőre nem látnak esélyt a Fudan-projekt folytatására.

November 14-én a Kormányinfón az RTL a nemrég bejelentett Diákváros tervéről és a Fudan Egyetemről kérdezte Gulyás Gergelyt, aki megerősítette, hogy az intézmény számára kijelölt helyen tervezik megépíteni a Diákvárost.

November 11-én Szentkirályi Alexandra a Facebookon jelentette be, hogy 12 ezer kollégiumi férőhellyel fog Diákváros épülni Budapesten.

Ezt később Hankó Balázs is megerősítette, aki kijelentette:

„Készek vagyunk arra, hogy a megújult felsőoktatás következő nagy lépése a kollégiumi férőhelyek bővítése és minőségének fejlesztése legyen.”

A tervek szerint 2023 őszén indult volna a kínai hitelből létrehozott egyetmen az oktatás, azonban az intézmény azóta sem épült meg. Gulyás a csütörtöki Kormányinfón elmondta, hogy a Fudan-projekt évek óta áll, és egyelőre nincs reális esély annak a folytatására. Azonban az erre kijelölt, jelenleg is beépítetlen terület nagyszerű helyszín lenne a Diákváros létrehozásának.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.