Megváltozhat a Fudan Alapítvány neve és szerepe egy törvényjavaslat szerint

A nemrég benyújtott törvényjavaslat szerint átneveznék Tudás Tér Alapítványnak, és elsődleges feladata a főváros IX. kerületében létrejövő Diákváros kollégiumfejlesztési programjának megvalósítása lesz - jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára szombaton.

  • Eduline/MTI

Varga-Bajusz Veronika azt is hozzátette, hogy a kormány új gazdaságpolitikai akciótervében kiemelten kezeli a lakhatási helyzetet és ezen belül a kollégiumi férőhelyek számának bővítését, írta meg az MTI. Példaként kiemelte ezzel kapcsolatban, hogy a jelenlegi budapesti 17 ezres kollégiumi férőhelyekre többszörös a túljelentkezés.

Úgy vélte, az alapítvány megfelelő szerepet tud vállalni a felsőoktatás nemzetköziesítésében, a magyar és külföldi egyetemek együttműködésének segítésében, valamint a Diákváros fejlesztésében. Ezen felül beszámolt arról is, hogy a kormány konstruktív tárgyalásokat folytatott a fővárossal és a IX. kerület polgármesterével, aminek az eredményeként nyújtották be a törvényjavaslatot.

Eszerint a területen található fővárosi és kerületi ingatlanok először állami tulajdonba, majd pedig az alapítványhoz fognak kerülni. Terveik szerint az ingatlanok helyzete jövő év elejére rendeződik és kiírható lesz a nemzetközi pályázat a tervezési feladatokra.

A Diákvárosban az elképzelések szerint nemcsak 12 ezer kollégiumi férőhely jönne létre, hanem egy olyan komplexum születne, amely lehetőséget ad a hallgatóknak közösségépítésre, sportolásra, rendezvények megtartására – mondta el az államtitkár, aki szerint „a budapesti egyetemeknek lehetőséget biztosítanak arra, hogy az itt létrejövő 12 ezres kollégiumi férőhelyekből meghatározzák a hallgatóik számára még szükségesnek tartott férőhelyeket.”

A Diákváros fejlesztését egyetemi együttműködések keretében és állami forrásokból látja el az alapítvány, de vizsgálják külső finanszírozás bevonásának lehetőségét is. Ezek arányát a tervezés folyamán fogják látni – mondta el az államtitkár.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.