Megváltozhat a Fudan Alapítvány neve és szerepe egy törvényjavaslat szerint

A nemrég benyújtott törvényjavaslat szerint átneveznék Tudás Tér Alapítványnak, és elsődleges feladata a főváros IX. kerületében létrejövő Diákváros kollégiumfejlesztési programjának megvalósítása lesz - jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára szombaton.

  • Eduline/MTI

Varga-Bajusz Veronika azt is hozzátette, hogy a kormány új gazdaságpolitikai akciótervében kiemelten kezeli a lakhatási helyzetet és ezen belül a kollégiumi férőhelyek számának bővítését, írta meg az MTI. Példaként kiemelte ezzel kapcsolatban, hogy a jelenlegi budapesti 17 ezres kollégiumi férőhelyekre többszörös a túljelentkezés.

Úgy vélte, az alapítvány megfelelő szerepet tud vállalni a felsőoktatás nemzetköziesítésében, a magyar és külföldi egyetemek együttműködésének segítésében, valamint a Diákváros fejlesztésében. Ezen felül beszámolt arról is, hogy a kormány konstruktív tárgyalásokat folytatott a fővárossal és a IX. kerület polgármesterével, aminek az eredményeként nyújtották be a törvényjavaslatot.

Eszerint a területen található fővárosi és kerületi ingatlanok először állami tulajdonba, majd pedig az alapítványhoz fognak kerülni. Terveik szerint az ingatlanok helyzete jövő év elejére rendeződik és kiírható lesz a nemzetközi pályázat a tervezési feladatokra.

A Diákvárosban az elképzelések szerint nemcsak 12 ezer kollégiumi férőhely jönne létre, hanem egy olyan komplexum születne, amely lehetőséget ad a hallgatóknak közösségépítésre, sportolásra, rendezvények megtartására – mondta el az államtitkár, aki szerint „a budapesti egyetemeknek lehetőséget biztosítanak arra, hogy az itt létrejövő 12 ezres kollégiumi férőhelyekből meghatározzák a hallgatóik számára még szükségesnek tartott férőhelyeket.”

A Diákváros fejlesztését egyetemi együttműködések keretében és állami forrásokból látja el az alapítvány, de vizsgálják külső finanszírozás bevonásának lehetőségét is. Ezek arányát a tervezés folyamán fogják látni – mondta el az államtitkár.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.