Közel tíz év alatt majdnem a duplájára nőtt a külföldi hallgatók száma Magyarországon

A legtöbben Németországból és Kínából érkeznek valamelyik magyar egyetemre tanulni.

A KSH legfrissebb adatai szerint 2015 és 2024 között a nappali tagozatos alap-, mester- és osztatlan képzéseken tanuló külföldi hallgatók száma 23 ezerről 40 ezer főre nőtt.

Ezzel párhuzamosan külföldiek aránya 11,8 százalékól, 19,4 százalékra nőtt. Vagyis ezt azt jelenti, hogy 10 egyetemi hallgatóból 2 külföldi.

A legtöbben az egészségügyi és szociális gondoskodás képzési területeken tanulnak (30,5 százalék), de a gazdaságtudományi (10,8 százalék), társadalomtudományi (10 százalék), informatikai (8,9 százalék) és műszaki (8,8 százalék) szakok is jelentős népszerűségnek örvendenek.

A külföldi diákok közül 3,4 ezren nemzetközi programokon keresztül érkeztek, 1500-an előkészítő képzésben, 800-an vendéghallgatóként, míg további 600 fő részismereti programokban vesz részt.

2024-ben – hasonlóan az előző tanévhez – a legtöbb hallgatót Németország (3,3 ezer fő), Kína (2,6 ezer fő), Irán (2,0 ezer fő) és Románia (1,8 ezer fő) küldte.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István