A hallgatók szerint a megjelölt időkeret nem elég arra, hogy egy ilyen döntést rendesen átgondoljanak. Illetve a választható lehetőségek közül nem mind világos, hogy mivel is jár pontosan.
A Károli Gáspár Református Egyetem hallgatóiból szerveződött KáBé csoport, április 13-án megosztott az Instagram-oldalán egy nyílt levelet, melyet az oktatási igazgatóhoz és a Károli Bölcsésztudományi Karának Hallgatói Önkormányzatához címeztek. Ebben a levélben válaszokat és bővebb információt szeretnének kérni a kar vezetőségétől az április 11-én, esti órákban kapott e-mailre, amelyben három opciót jelöltek meg a következő félévben megszűnő szakok hallgatóinak.
Korábban megírtuk, hogy 2025 szeptemberétől több mester képzés, posztgraduális képzés és alapszakos specializációt is megszüntetnének a Károli bölcsésztudományi karán. Erről a hallgatók először indirekt módon értesültek, majd a hivatalos tájékoztatás során sem ismertették velük, hogy pontosan mi várható. A megszűnő szakok, amelyek között állításaik szerint kifejezetten népszerűek is vannak, megmentésére petíciót indítottak, majd később mind a két alkalommal megjelentek a szenátusi ülésen is, csendesen demonstrálni.
A legutóbbi szenátusi ülés április 3-án volt, amin rengeteg hallgató megjelent, ám az ígért tájékoztatás hiányos volt és a hallgatók nem érezték, hogy a vezetőség igazán figyelembe venné őket és a kéréseiket. Mivel érdemi választ akkor nem kaptak, így a megmozdulások sorozata is folytatódik, többek között ma 14 órától várják a KáBé szervezői az érintett hallgatókat és a szolidaritásukat kifejezőket egy kis krétázásra a Dózsa György úti kampusz elé.
A szenátusi ülés óta az április 11-én érkezett vezetőségi levél – amely egy szándéknyilatkozati kérvény formájában érkezett - az első, amiben a megszűnő szakok jövője valamelyest kirajzolódik. A Neptunban megjelenő kérvényben ezeket az opciókat lehet megjelölni:
Ez utóbbi lehetőséghez nem mellékeltek több információt, így nem is igazán világos, hogy milyen körülmények között maradhatnának a hallgatók az egyetem falai között.
A döntésre kiszabott határidő is meglehetősen kevés, április 15-én délig kell megküldeniük az érintetteknek a kitöltött szándéknyilatkozatukat.
Ezekkel a meglátásokkal írt a KáBé mozgalom nyílt levelet a BTK HÖK-nek és az oktatási igazgatónak, amelyet itt olvashattok:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
