„Nem igazán éreztük, hogy hallanak minket és megnyugtató válaszokat sem kaptunk a kérdéseinkre” – mesélte egy hallgató a Károli Gáspár Református Egyetemen lezajló szenátusi ülés után. Mivel a céljukat nem érték el, ezért tovább fognak küzdeni.
Trócsányi László a Károli Református Egyetem rektora megköszönte, hogy a hallgatók békésen tiltakoznak, majd kijelentette, hogy megvalósul az együttműködés köztük és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem között majd elhagyta a termet, ahol a szenátusi ülést tartották április 3-án, csütörtökön. A hallgatókban ez enyhe felháborodást keltett, mivel a megszűnő képzésekkel kapcsolatos kérdéseiket úgy volt, hogy közvetlenül neki intézhetik majd – tudtuk meg a diákoktól még az ülést megelőzően.
Tavaly decemberben értesültek informális úton a hallgatók arról, hogy az egyetem 18 bölcsészeti mesterképzést és specializációt fog megszüntetni a 2025 szeptemberétől. Köztük olyan szakokat is, amik a hallgatók szerint kifejezetten nagy népszerűségnek örvendenek és az idei tanévben is rengetegen jelentkeztek rá. Ezeknek a képzéseknek a megmentése érdekében vonultak fel a diákok tömegesen a szenátusi ülésre, de főleg azért, hogy vonják be őket is a döntésekbe, mivel eddig csak elvétve kaptak információt.
A hallgatók által tervezett megmozdulás a terv szerint haladt, mint megtudtuk egy ott megjelent tanulótól. Az ülés délutáni kezdete előtt krétával írt üzeneteket hagytak az egyetem Reviczky utcai bejárata előtt az aszfalton, amiken kifejtették a szolidaritásukat a megszűnő szakok tanáraiért, és az aggodalmaikat a saját jövőjükkel kapcsolatban, akik a 18 képzés valamelyikén tanulnak és nem tudják mi vár rájuk pontosan.
„Igazából nem derült ki számunkra sokkal több most sem, hogy mi fog történni pontosan” – mondta a lapunknak az egyik ott tanuló bölcsészhallgató. Trócsányi kijelentése, hogy az együttműködés a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel meg fog valósulni, pedig nem váltott ki mást, mint elégedetlenséget. „Azért választottuk a károlit, mivel úgy gondoltuk ez a megfelelő egyetem, ahol megtanulhatjuk mindazt, amire a jövőben szükségünk lesz” – fejtették még ki korábban a hallgatók.
A rektor, már korábban említett korai távozása után a megjelent hallgatók elszavalták József Attila Levegőt! című versét, amire más reakciót nem kaptak, csak egy gúnyos félmondatot, hogy köszönik azoknak, akik fejből szavalták a verset.
Dr. Szuchy Róbert oktatási rektorhelyettes próbálta a történtek után kézben tartani az ülést és válaszolni a hallgatók kérdéseire. Kiemelte, hogy mindenki, aki ezekre a szakokra jelentkezett, az károlis diplomát fog kapni. Arra viszont konkrét választ nem kaptak a hallgatók, hogy ez az egyetem falai között hogyan valósul meg, ha már nem fog létezni a képzésük, illetve, amennyiben áthelyezik őket a Pázmányra, akkor a tantervük is megváltozik-e, vagy csak a képzések helyszíne. Bár azt egy oktatásvezető említette, hogy ha át is kerülnek a Pázmányra a hallgatók, nem kötelesek az egyetem tantervét választani, ám ez nem vígasztalta őket a jövőjükkel kapcsolatban.
Ezek után a rektorhelyettes még kiemelte, hogy a tanárok elbocsájtásával kapcsolatos hírek nem igazak, ám erre több diák is reagált, hogy az oktatóiktól nem éppen ezt az információt hallották.
Csáki Hatalovics Gyula Balázs kancellár az elbocsájtásokra reagálva megerősített az ülésen, hogy szó sincs arról, hogy a tanárokat már elbocsájtották volna. De, mint később megtudtuk ez nem nyugtatta meg a hallgatókat teljesen.
A szenátusi ülés után arról kérdeztük a megjelent diákokat, hogy lesz-e folytatása a KáBé által szervezett megmozdulásoknak annak fényében, hogy nem érezték azt, hogy igazán figyelnének rájuk. A mozgalom szervezői megerősítették, hogy lesz folytatás, nem hagyják annyiban a harcot és továbbra is kulturált keretek között fogják az egyetem vezetése felé közölni a véleményüket.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
