A hallgatók több mint fele vállal munkát a tanulmányai mellett ezen az öt képzési területen

A gazdaságtudományokon a legmagasabb a munkavégző hallgatók aránya.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) friss statisztikájában a 2023-ban aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező tanulókat kérdezték a munkaerőpiaci helyzetükről.

A kérdőív kitöltőinek 53 százaléka dolgozott a kitöltés évében. Ebből 68,5 százalék a munkatapasztalat szerzésének érdekében dolgozott, és 59 százalékuk pedig a megélhetési költségek fedezése érdekében vállalt munkát.

Azonban a statisztikából az is kiderült, hogy átlagosan a hallgatók 43,4 százalékának a jelenlegi munkája egyáltalán nem kapcsolódik a tanulmányaihoz.

Az adatok szerint a képzési területek közül a gazdaságtudományok területén tanulók közül (67%) dolgoznak a legtöbben egyetem mellett. Őket követi a sporttudomány és a társadalomtudomány területein tanulók.

Top 5 képzési terület, ahol a legmagasabb a munkavégzők aránya:

  • gazdaságtudományok: 67%
  • sporttudomány: 61%
  • társadalomtudományok: 60%
  • bölcsészettudomány: 53%
  • pedagógusképzés: 52%

Egyetlen terület volt, ahol 40 százalék alá ment a dolgozó hallgatók aránya, ami pedig a természettudomány, 36 százalékos aránnyal.

A felmérésben azt is vizsgálták, hogy a tanulmányok és a munka összehangolása mennyire ütközik nehézségekbe. Ezek alapján azt láthatjuk, hogy az orvos- és egészségtudomány hallgatóknak van a legnehezebb helyzete. A dolgozó hallgatók 69,8 százalékának nehéz összeegyeztetni a tanulást és a munkát. Ez az informatika szakos hallgatóknak jelentett a legkevésbé problémát, bár az arányuk 44,3 százalékkal így is magasnak tűnik.

 

Hozzászólások

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.

Európa Tanács: a szimbolikus programok nem oldják meg a roma diákok iskolai szegregációját

Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban, több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.

„Ezt az eszement központosítást kellene megszüntetni”

Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. Többen az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki.