A hallgatók több mint fele vállal munkát a tanulmányai mellett ezen az öt képzési területen

A gazdaságtudományokon a legmagasabb a munkavégző hallgatók aránya.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) friss statisztikájában a 2023-ban aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező tanulókat kérdezték a munkaerőpiaci helyzetükről.

A kérdőív kitöltőinek 53 százaléka dolgozott a kitöltés évében. Ebből 68,5 százalék a munkatapasztalat szerzésének érdekében dolgozott, és 59 százalékuk pedig a megélhetési költségek fedezése érdekében vállalt munkát.

Azonban a statisztikából az is kiderült, hogy átlagosan a hallgatók 43,4 százalékának a jelenlegi munkája egyáltalán nem kapcsolódik a tanulmányaihoz.

Az adatok szerint a képzési területek közül a gazdaságtudományok területén tanulók közül (67%) dolgoznak a legtöbben egyetem mellett. Őket követi a sporttudomány és a társadalomtudomány területein tanulók.

Top 5 képzési terület, ahol a legmagasabb a munkavégzők aránya:

  • gazdaságtudományok: 67%
  • sporttudomány: 61%
  • társadalomtudományok: 60%
  • bölcsészettudomány: 53%
  • pedagógusképzés: 52%

Egyetlen terület volt, ahol 40 százalék alá ment a dolgozó hallgatók aránya, ami pedig a természettudomány, 36 százalékos aránnyal.

A felmérésben azt is vizsgálták, hogy a tanulmányok és a munka összehangolása mennyire ütközik nehézségekbe. Ezek alapján azt láthatjuk, hogy az orvos- és egészségtudomány hallgatóknak van a legnehezebb helyzete. A dolgozó hallgatók 69,8 százalékának nehéz összeegyeztetni a tanulást és a munkát. Ez az informatika szakos hallgatóknak jelentett a legkevésbé problémát, bár az arányuk 44,3 százalékkal így is magasnak tűnik.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.