Az Oktatási Hivatal Aktív Hallgatói Kutatása többek között azt vizsgálta, hogy milyen iskolatípusból tanultak tovább egyetemen vagy főiskolán.
Ebből kiderült, hogy 2023-ban a kérdőívet kitöltő 16277 nappali tagozatos, alapszakos hallgató 83 százaléka gimnáziumból jutott be a felsőoktatásba, és csupán 13 százalékuk érkezett technikumból vagy szakgimnáziumból, a többieket pedig másik egyéb iskolából vették fel.
Képzési területenként a ugyanezek az arányok (kerekítve) a következőképpen alakultak az alapszakokon, nappali tagozaton:
- agrár: 79 százalék gimnázium, 20 százalék technikum
- államtudomány: 79 százalék gimnázium, 18 százalék technikum
- bölcsészettudomány: 88 százalék gimnázium, 8,7 százalék technikum
- gazdaságtudományok: 82 százalék gimnázium, 16 százalék technikum
- informatika: 76 százalék gimnázium, 22 százalék technikum
- jogi: 84 százalék gimnázium, 15 százalék technikum
- műszaki: 83 százalék gimnázium, 15 százalék technikum
- művészet: 62 százalék gimnázium, 36 százalék technikum
- orvos-és egészségtudomány: 87 százalék gimnázium, 11 százalék technikum
- pedagógusképzés: 85 százalék gimnázium, 12 százalék technikum
- sporttudomány: 84 százalék gimnázium, 14 százalék technikum
- társadalomtudományok: 90 százalék gimnázium, 8 százalék technikum
- természettudományok: 89 százalék gimnázium, 8 százalék technikum
Az adatokból látszik, hogy a hallgatók döntő többsége gimnáziumokból érkezett a felsőoktatásba. A gimnáziumi felvételit pedig a következő évtől az is megnehezíti, hogy ha elfodják Pintér Sándor rendeletét, már a kompetenciamérés eredménye is bele fog számítani az eredményekbe.
