Friss adatok: az alapképzésre járó, nappali tagozatos hallgatók 83 százaléka gimnáziumból ment egyetemre

Az Oktatási Hivatal Aktív Hallgatói Kutatása többek között azt vizsgálta, hogy milyen iskolatípusból tanultak tovább egyetemen vagy főiskolán.

Ebből kiderült, hogy 2023-ban a kérdőívet kitöltő 16277 nappali tagozatos, alapszakos hallgató 83 százaléka gimnáziumból jutott be a felsőoktatásba, és csupán 13 százalékuk érkezett technikumból vagy szakgimnáziumból, a többieket pedig másik egyéb iskolából vették fel.

Képzési területenként a ugyanezek az arányok (kerekítve) a következőképpen alakultak az alapszakokon, nappali tagozaton:

• agrár: 79 százalék gimnázium, 20 százalék technikum
• államtudomány: 79 százalék gimnázium, 18 százalék technikum
• bölcsészettudomány: 88 százalék gimnázium, 8,7 százalék technikum
• gazdaságtudományok: 82 százalék gimnázium, 16 százalék technikum
• informatika: 76 százalék gimnázium, 22 százalék technikum
• jogi: 84 százalék gimnázium, 15 százalék technikum
• műszaki: 83 százalék gimnázium, 15 százalék technikum
• művészet: 62 százalék gimnázium, 36 százalék technikum
• orvos-és egészségtudomány: 87 százalék gimnázium, 11 százalék technikum
• pedagógusképzés: 85 százalék gimnázium, 12 százalék technikum
• sporttudomány: 84 százalék gimnázium, 14 százalék technikum
• társadalomtudományok: 90 százalék gimnázium, 8 százalék technikum
• természettudományok: 89 százalék gimnázium, 8 százalék technikum

Az adatokból látszik, hogy a hallgatók döntő többsége gimnáziumokból érkezett a felsőoktatásba. A gimnáziumi felvételit pedig a következő évtől az is megnehezíti, hogy ha elfodják Pintér Sándor rendeletét, már a kompetenciamérés eredménye is bele fog számítani az eredményekbe.