Friss adatok: az alapképzésre járó, nappali tagozatos hallgatók 83 százaléka gimnáziumból ment egyetemre

Az alapképzésre járó, nappali tagozatos egyetemi hallgatók csupán 13 százaléka érkezett technikumból vagy szakgimnáziumból.

Az Oktatási Hivatal Aktív Hallgatói Kutatása többek között azt vizsgálta, hogy milyen iskolatípusból tanultak tovább egyetemen vagy főiskolán.

Ebből kiderült, hogy 2023-ban a kérdőívet kitöltő 16277 nappali tagozatos, alapszakos hallgató 83 százaléka gimnáziumból jutott be a felsőoktatásba, és csupán 13 százalékuk érkezett technikumból vagy szakgimnáziumból, a többieket pedig másik egyéb iskolából vették fel.

Képzési területenként a ugyanezek az arányok (kerekítve) a következőképpen alakultak az alapszakokon, nappali tagozaton:

  • agrár: 79 százalék gimnázium, 20 százalék technikum
  • államtudomány: 79 százalék gimnázium, 18 százalék technikum
  • bölcsészettudomány: 88 százalék gimnázium, 8,7 százalék technikum
  • gazdaságtudományok: 82 százalék gimnázium, 16 százalék technikum
  • informatika: 76 százalék gimnázium, 22 százalék technikum
  • jogi: 84 százalék gimnázium, 15 százalék technikum
  • műszaki: 83 százalék gimnázium, 15 százalék technikum
  • művészet: 62 százalék gimnázium, 36 százalék technikum
  • orvos-és egészségtudomány: 87 százalék gimnázium, 11 százalék technikum
  • pedagógusképzés: 85 százalék gimnázium, 12 százalék technikum
  • sporttudomány: 84 százalék gimnázium, 14 százalék technikum
  • társadalomtudományok: 90 százalék gimnázium, 8 százalék technikum
  • természettudományok: 89 százalék gimnázium, 8 százalék technikum

Az adatokból látszik, hogy a hallgatók döntő többsége gimnáziumokból érkezett a felsőoktatásba. A gimnáziumi felvételit pedig a következő évtől az is megnehezíti, hogy ha elfodják Pintér Sándor rendeletét, már a kompetenciamérés eredménye is bele fog számítani az eredményekbe.

 

Hozzászólások

„Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre” – a pedagógiai kultúrában látják a fő problémát a szakértők

Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.

„A pedagógusoknak levegőre van szükségük” – Lannert Judit szerint a rendszer nem engedi hibázni sem a tanárokat, sem a diákokat

A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.

@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

Ruff Bálint a lopás történeti megítéléséről írta diplomamunkáját a Pázmányon

A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.