Anyagi támogatás a rászoruló egyetemistáknak: ilyen szociális ösztöndíjakat igényelhettek a felsőoktatásban

A hazai felsőoktatási intézmények az esélyegyenlőség biztosítására érdekében különböző anyagi támogatásokat kínálnak a rászoruló hallgatóknak. Mutatjuk, milyen lehetőségeitek vannak, ha egyetemen tanultok.

A rendszeres szociális ösztöndíj révén a nappali tagozaton tanuló, magyar állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas hallgatók havonta folyósított támogatást kaphatnak, a tanulmányaik során felmerülő anyagi nehézségek enyhítésére.

Emellett az előre nem látott élethelyzetek esetén is van lehetőség támogatást kérnie a hallgatóknak. Ha például egy rendkívüli esemény miatt megromlik a szociális helyzetük, akkor ennek okán külön pályázatot nyújthatnak be.

Bár az ösztöndíjak elsősorban az állami támogatású képzésekben részt vevő hallgatóknak szólnak, az önköltséges formában tanulók sem maradnak ki teljesen. Szociális alapon ők is benyújthatnak pályázatot, amelyben kérhetik önköltségi díjuk mérséklését vagy visszafizetését. Ezt az egyetemek saját forrásaikból, illetve állami támogatással teszik lehetővé, sok esetben tanulmányi eredmények figyelembevételével.

Mutatjuk, milyen szociális alapú ösztöndíjakat igényelhettek meg a felsőoktatási tanulmányait során:

Rendszeres szociális ösztöndíj

Az ösztöndíjat a hallgatók szociális helyzetük alapján, pályázat útján nyerhetik el. Az ösztöndíj mértékét az egyetemek maguk állapítják meg. Az elnyert összeget havi szinten folyósítja az intézmény az ösztöndíjas hallgatók számára, egy félévben öt hónapon keresztül.

A pályázatot a hallgatóknak a Neptunon keresztül kell benyújtaniuk, amelyet egy pontrendszer alapján bírálnak el. Itt többek között figyelembe veszik a lakhatási helyzetet, az egy háztartásban élők számát és jövedelmét, valamint a pályázó egészségügyi állapotát. A feltételek azonban egyetemenként eltérhetnek, ezért érdemes az adott intézménynél érdeklődni.

Az ösztöndíjnak több kategóriája van:

A kategória

A rendszeres szociális ösztöndíj havi összege nem lehet alacsonyabb az éves hallgatói normatíva 20 százalékánál, ami jelenleg 33.320 forint. Az ösztöndíjat azok a hallgatók kaphatják meg, akik szociális helyzetük alapján jogosultak rá – vagyis elérik a pályázatok elbírálását követően a Bizottság által meghatározott féléves minimum ponthatárt.

Az elbírálás során fontos tényező, hogy a pályázó

  • fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult vagy
  • halmozottan hátrányos helyzetű vagy
  • családfenntartó vagy
  • nagycsaládos vagy
  • 25 éves kor alatti árva.

A jogosultság igazolásához a pályázati kiírásban meghatározott dokumentumokat kell benyújtani. Ha minden feltétel teljesül, a hallgatók havonta folyósított támogatásban részesülhetnek.

B kategória

A B kategóriás rendszeres szociális ösztöndíj havi összege minimum az éves hallgatói normatíva 10%-a, ami jelenleg 16.660 forint. Ezt az összeget azok a hallgatók kaphatják meg, akik a szociális helyzetük alapján támogatásra jogosultak – vagyis elérik a Bizottság által a félévre meghatározott minimum ponthatárt –, és az alábbi feltételek közül legalább egy igaz rájuk:

  • hátrányos helyzetű
  • gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg
  • 25 év alatti félárva

A jogosultságot a pályázati kiírásban meghatározott dokumentumokkal kell igazolni.

Azok a hallgatók, akik nem tartoznak a fent említett kategóriák egyikébe sem, de rendszeres szociális támogatásra jogosultak, és azt a pályázati kiírásban szereplő dokumentumokkal igazolni tudják, számukra a rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 5%-a (jelenleg 8.330 Ft).

Rendkívüli szociális támogatás

A rendkívüli szociális ösztöndíjat, hasonlóan a rendszeres szociális ösztöndíjhoz, szintén az egyetem maga határozza meg. Az ösztöndíj pályázat útján nyerhető el, mely olyan nem várt, a pályázó életkörülményeit megváltoztató változás esetén nyújtható be, mint például:

  • az eltartó elhalálozása
  • tartós betegség bekövetkezése
  • válás
  • gyerekszületés

Ilyen esetekben az elnyerhető ösztöndíj összege a körülményt kiváltó eset alapján változó, azonban elérheti akár a 100 ezer forintot is.

Alaptámogatás

Ez a fajta támogatás kifejezetten a frissen felvett hallgatók számára érhető el. Minden magyar állami ösztöndíjas hallgató az első félévre való beiratkozás során pályázhat az "alaptámogatás" nevű ösztöndíjra, ami az iskolakezdést igyekszik támogatni.

Erre abban az esetben pályázhattok, ha először létesítetek hallgatói jogviszonyt az őszi félévben, és magyar állami ösztöndíjas, nappali munkarendű képzésen tanultok, illetve szociálisan rászorultok.

A pályázat leadásához a következő kategóriák valamelyikébe kell tartoznotok:

  • fogyatékossággal élők
  • hátrányos helyzetűek
  • halmozottan hátrányos helyzetűek
  • családfenntartók
  • nagycsaládosok
  • árvák vagy félárvák

A támogatást a Neptunon keresztül tudjátok megigényelni, amelynek összege az alap- és osztatlan képzésen a hallgatói normatíva 50 százaléka (83 ezer forint), mesterképzésen pedig 75 százaléka (124 ezer forint).

Bursa Hungarica

A „Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjat a települési önkormányzatok ítélik oda a legjobban rászoruló, területükön állandó lakóhellyel rendelkező hallgatók számára. Ezt a támogatást a megyei önkormányzatok egészítik ki.

Az állam a települési és megyei önkormányzati támogatást megduplázza, de ha az önkormányzatok több mint 5.000 Ft-ot ítéltek oda a hallgatóknak, akkor is legfeljebb 5.000 forinttal egészíti ki. Így a Bursa Hungarica ösztöndíj összege (önkormányzati és intézményi ösztöndíj együtt) körülbelül 10 ezer forint havonta, amelyet az igénylést követően két féléven keresztül folyósítanak a hallgatók számára.

Érdemes tudni, hogy ezt az ösztöndíjat már a végzős középiskolások is igényelhetik, valamint azok az egyetemi hallgatók, akik önköltséges formában tanulnak. A jelentkezéseket mindig az őszi félév megkezdése előtt, az EPER-Bursa rendszerében kell leadni, csatolva a szükséges dokumentumokkal.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.