Mikor és mennyi tanulmányi ösztöndíjat kapnak a hallgatók a 2025-ös tavaszi félévben?

Márciusig még várni kell.

Bár még közel egy hónap van az őszi félév vizsgaidőszakából, érdemes tudni, mikor számíthatnak az első ösztöndíjak kiutalására az egyetemisták a következő félévben.

A legtöbb felsőoktatási intézményben február 10-én kezdődik a 2025-ös tavaszi félév szorgalmi időszaka. A hallgatók pedig a szemeszter második hónapjában kapják meg először a tanulmányi ösztöndíjukat, amelyet öt hónapon keresztül, júliusig folyósítanak.

Több egyetemhez hasonlóan az ELTE is az adott hónap 10. napjáig utalja az ösztöndíjakat. Kivéve a félév első hónapját, ugyanis a február-március havi juttatásokat egy összegben, márciusban kapják meg a hallgatók.

A pécsi egyetemen is márciusban történik az első utalás, amiben a hallgatók maximum 50 %-a részesülhet. Az aktuális kari sajátosságok alapján megállapított, az ösztöndíj elnyeréséhez szükséges korrigált kreditindexet február végén töltik fel a honlapra.

Mennyi lesz az ösztöndíj?

A tanulmányi ösztöndíj az elért tanulmányi eredmények alapján nyerhető el úgy, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie az éves hallgatói normatíva (166 600 Ft) 5 százalékának megfelelő összeget (8330 Ft).

Az ösztöndíjak összege azonban intézményenként és karonként eltérő lehet, amelyet befolyásolhat az állami ösztöndíjas hallgatók létszáma és az előző féléves tanulmányi eredményeik.

Hol lehet megnézni a kifizetéseket?

A Neptun rendszerbe belépve a Pénzügyek/Ösztöndíjak, kifizetések menüben tájékozódhatnak a hallgatók a számukra havonta kifizetett ösztöndíj(ak) összegéről és a kifizetések határidejéről.

Fontos megjegyezni, hogy az ösztöndíjak pontos összege és a kifizetések időpontja intézményenként változhat, ezért a hallgatóknak érdemes tájékozódniuk saját egyetemük hivatalos tájékoztatóiból vagy a tanulmányi osztályokon.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.