Neves amerikai tudományos magazin címlapjára került a BME oktatóinak felfedezése

2024 legérdekesebb matematikai felfedezéseiről szóló összeállításba is beválogatták a tanulmányt.

A Scientific American címlapjára került a Műegyetem oktatóinak felfedezése – tette közzé a hírt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

A BME kutatói ősszel publikálták kutatásukat egy új univerzális formaosztályról. A Gömböc egyik feltalálójaként is ismert Domokos Gábor vezetésével azonosították az új formaosztályt, amelyet „lágy celláknak” neveztek el. A modellek érdekessége, hogy hézagok és éles csúcsok nélkül töltik ki a teret.

A publikációt hamar felkapta a nemzetközi sajtó is. Több tudományos magazin felkereste Domokos Gábort, közölték a felfedezés főbb megállapításait, és még a California College of Arts építész hallgatóihoz is eljutott, akik egy alkotói projektet építettek a magyar szakemberek elméletére.

A lágy cellák legfrissebb megjelenéséről pedig a Scientific American gondoskodott, amelynek decemberi számában nyolcoldalas írás mutatja be Domokos Gábor és társai tanulmányát:

A Scientific American lapban megjelent publikáció
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A nyolc oldalas bemutatás mellett pedig a lap címlapjánis szerepel a felfedezés a négy kiemelt téma egyikeként "A New Kind of Shape" néven.

A borító jobb felső sorkában, első helyen szerepel a magyar felfedezés
BME

Az év végén pedig a szerkesztők beválogatták a Scientificamerican.com-on megjelent, 2024 legérdekesebb matematikai felfedezéseiről szóló összeállításba, amiben nem máshova, mint a lista első helyére került a felfedezés.

Az 1845-ben alapított SciAm a leghosszabb ideje folyamatosan megjelenő tudományos magazin az Egyesült Államokban. Több mint 150 Nobel-díjas tudósnak jelent már meg benne cikke, Thomas Edisontól Marie Curie-n és Albert Einsteinen át Stephen Hawkingig.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.