Szerintük az Európai Unió magyar kormánnyal kapcsolatos problémáihoz semmi közük a magyar egyetemeknek.
Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, és a Dunaújvárosi Egyetem közös közleményben reagált az Európai Unió Erasmus-ügyben hozott legújabb döntésére.
Az Európai Bizottság még 2022 decemberében döntött arról, hogy összeférhetetlenségre hivatkozva befagyassza a modellváltó egyetemek, azaz összesen 21 magyar felsőoktatási intézmény Erasmus és Horizont Európa mobilitási programokra érkező uniós forrását. Kifogásolták ugyanis többek között azt, hogy akkor még aktív, vezető pozícióban lévő politikusok, többek között miniszterek is ültek a modellváltó egyetemek kuratóriumaiban, és ők döntöttek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, ahol maguk is döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek. Mindemellett pedig nem volt maximalizálva a mandátumaik és újraválaszthatóságuk hossza sem.
Bár az aktív politikusok lemondtak a kuratóriumi tisztségeikről és a mandátumok hosszával kapcsolatban is tett intézkedéseket a kormány, az ügy az elmúlt két évben sem oldódott meg. A magyar kormány javaslatait az Európai Bizottság decemberben sem fogadta el. A Népszava szerint a döntést azzal indokolták, hogy a Magyarországon a "jogállamisági elvek rendszerszintű megsértése nagy mértékben és közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek a védelmét."
Tehát a közösségi forrásokkal elkövetett magas szintű korrupció nagyrészt - még mindig - büntetlenül marad, ami veszélyezteti az európai támogatások szabályos elköltését. Ha pedig a kormány a következő két évben sem tesz eleget az Európai Bizottság feltételeinek, 6,3 milliárd eurónak veszhet nyoma a Magyarországnak megítélt fejlesztési alapból amellett, hogy a modellváltó egyetemek hallgatói és kutatói továbbra sem vehetnek részt az Erasmus+ és Horizont Európa programokban.
Ezzel kapcsolatban az említett hat felsőoktatási intézmény a közös közleményében azt írja; meggyőződésük, hogy "az Európai Bizottság és a Tanács által a Magyarország kormányával szemben felhozott, jogállamisággal kapcsolatos aggályok nem szolgálhatnak jogszerűen ürügyként a magyar egyetemek integritásába való beavatkozásra, valamint a kutatók és hallgatók súlyos megbüntetésére."
Hozzáteszik továbbá, hogy szerintük a Tanács Magyarország kormányával kapcsolatos, a helyzet alapjául szolgáló problémáihoz semmi köze sincs a magyar egyetemeknek.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
