Kifogásolja az Európai Bizottság Erasmus-ügyben hozott határozatát hat modellváltó egyetem

Szerintük az Európai Unió magyar kormánnyal kapcsolatos problémáihoz semmi közük a magyar egyetemeknek.

  • Székács Linda

Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, és a Dunaújvárosi Egyetem közös közleményben reagált az Európai Unió Erasmus-ügyben hozott legújabb döntésére.

Az Európai Bizottság még 2022 decemberében döntött arról, hogy összeférhetetlenségre hivatkozva befagyassza a modellváltó egyetemek, azaz összesen 21 magyar felsőoktatási intézmény Erasmus és Horizont Európa mobilitási programokra érkező uniós forrását. Kifogásolták ugyanis többek között azt, hogy akkor még aktív, vezető pozícióban lévő politikusok, többek között miniszterek is ültek a modellváltó egyetemek kuratóriumaiban, és ők döntöttek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, ahol maguk is döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek. Mindemellett pedig nem volt maximalizálva a mandátumaik és újraválaszthatóságuk hossza sem.

Bár az aktív politikusok lemondtak a kuratóriumi tisztségeikről és a mandátumok hosszával kapcsolatban is tett intézkedéseket a kormány, az ügy az elmúlt két évben sem oldódott meg. A magyar kormány javaslatait az Európai Bizottság decemberben sem fogadta el. A Népszava szerint a döntést azzal indokolták, hogy a Magyarországon a "jogállamisági elvek rendszerszintű megsértése nagy mértékben és közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek a védelmét."

Tehát a közösségi forrásokkal elkövetett magas szintű korrupció nagyrészt - még mindig - büntetlenül marad, ami veszélyezteti az európai támogatások szabályos elköltését. Ha pedig a kormány a következő két évben sem tesz eleget az Európai Bizottság feltételeinek, 6,3 milliárd eurónak veszhet nyoma a Magyarországnak megítélt fejlesztési alapból amellett, hogy a modellváltó egyetemek hallgatói és kutatói továbbra sem vehetnek részt az Erasmus+ és Horizont Európa programokban.

Ezzel kapcsolatban az említett hat felsőoktatási intézmény a közös közleményében azt írja; meggyőződésük, hogy "az Európai Bizottság és a Tanács által a Magyarország kormányával szemben felhozott, jogállamisággal kapcsolatos aggályok nem szolgálhatnak jogszerűen ürügyként a magyar egyetemek integritásába való beavatkozásra, valamint a kutatók és hallgatók súlyos megbüntetésére."

Hozzáteszik továbbá, hogy szerintük a Tanács Magyarország kormányával kapcsolatos, a helyzet alapjául szolgáló problémáihoz semmi köze sincs a magyar egyetemeknek.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.