Kifogásolja az Európai Bizottság Erasmus-ügyben hozott határozatát hat modellváltó egyetem

Szerintük az Európai Unió magyar kormánnyal kapcsolatos problémáihoz semmi közük a magyar egyetemeknek.

  • Székács Linda

Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, és a Dunaújvárosi Egyetem közös közleményben reagált az Európai Unió Erasmus-ügyben hozott legújabb döntésére.

Az Európai Bizottság még 2022 decemberében döntött arról, hogy összeférhetetlenségre hivatkozva befagyassza a modellváltó egyetemek, azaz összesen 21 magyar felsőoktatási intézmény Erasmus és Horizont Európa mobilitási programokra érkező uniós forrását. Kifogásolták ugyanis többek között azt, hogy akkor még aktív, vezető pozícióban lévő politikusok, többek között miniszterek is ültek a modellváltó egyetemek kuratóriumaiban, és ők döntöttek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, ahol maguk is döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek. Mindemellett pedig nem volt maximalizálva a mandátumaik és újraválaszthatóságuk hossza sem.

Bár az aktív politikusok lemondtak a kuratóriumi tisztségeikről és a mandátumok hosszával kapcsolatban is tett intézkedéseket a kormány, az ügy az elmúlt két évben sem oldódott meg. A magyar kormány javaslatait az Európai Bizottság decemberben sem fogadta el. A Népszava szerint a döntést azzal indokolták, hogy a Magyarországon a "jogállamisági elvek rendszerszintű megsértése nagy mértékben és közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek a védelmét."

Tehát a közösségi forrásokkal elkövetett magas szintű korrupció nagyrészt - még mindig - büntetlenül marad, ami veszélyezteti az európai támogatások szabályos elköltését. Ha pedig a kormány a következő két évben sem tesz eleget az Európai Bizottság feltételeinek, 6,3 milliárd eurónak veszhet nyoma a Magyarországnak megítélt fejlesztési alapból amellett, hogy a modellváltó egyetemek hallgatói és kutatói továbbra sem vehetnek részt az Erasmus+ és Horizont Európa programokban.

Ezzel kapcsolatban az említett hat felsőoktatási intézmény a közös közleményében azt írja; meggyőződésük, hogy "az Európai Bizottság és a Tanács által a Magyarország kormányával szemben felhozott, jogállamisággal kapcsolatos aggályok nem szolgálhatnak jogszerűen ürügyként a magyar egyetemek integritásába való beavatkozásra, valamint a kutatók és hallgatók súlyos megbüntetésére."

Hozzáteszik továbbá, hogy szerintük a Tanács Magyarország kormányával kapcsolatos, a helyzet alapjául szolgáló problémáihoz semmi köze sincs a magyar egyetemeknek.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.