Így szerepeltek a magyar egyetemek a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban 2024-ben

Helycserék a nemzetközi rangsorokban, hasítottak az orosz listákban. Összeszedtük, hogyan szerepeltek a magyar egyetemek a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban 2024-ben.

  • Székács Linda

Quacquarelli Symonds (QS)

Letaszította a Szegedi Tudományegyetemet az élről az Eötvös Loránd Tudományegyetem; tavalyhoz képest több mint 130 helyet javítva idén a fővárosi intézmény lett Magyarország legjobb egyeteme, ami a Quacquarelli Symonds brit vállalat nemzetközi felsőoktatási rangsorában 2024-ben az 564. helyet szerezte meg.

A listát a világ mintegy 5600 intézményének adataiból állították össze, de a végső rangsorba csak 1500 egyetem került be, amiket

  • az akadémiai elismertség,
  • a munkáltatói megbecsültség,
  • a tudományos munkák idézettsége,
  • az oktatók és hallgatók aránya,
  • a külföldi hallgatók aránya,
  • a nemzetközi kutatási hálózat indikátora,
  • továbbá a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszáma és a fenntarthatóság
alapján hasonlítottak össze.

A 2025-ös rangsorban tizenegy magyar egyetem szerepelt eredményesen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem mellett több mint 30 helyezést ugrott előre a tavaly 601-610. helyen álló - és így a 2024-es listán a legjobbnak számító - Szegedi Tudományegyetem, és körülbelül 100 helyet javított a Debreceni Egyetem is, ami a tavalyi 671-680. helyét a 2025-ös rangsorban az 574. helyre javította.

A kifejezetten európai egyetemi rangsorba egyébként már tizenöt magyar intézmény került be, a fenntarthatósági rangsorban pedig a Debreceni Egyetem került az élre.

Center for World University Rankings

Tavaly még csak hat, idén már hét magyar egyetem került be a CWUR nemzetközi egyetemi rangsorába. Az élre ebben a rangsorban is az Eötvös Loránd Tudományegyetem került, ami az 544. helyet szerezte meg. Ezt a 651. helyen a Semmelweis Egyetem, majd a 705. helyen a Szegedi Tudományegyetem követi.

A rangsort egyébként ebben az esetben is olyan szempontok alapján állították össze, mint az oktatói kiválóság, a végzettek elhelyezkedési lehetőségei, a folyóiratokban megjelenő publikációk száma és azok idézettsége. A legjobb kétezer egyetem listáját több mint húszezer felsőoktatási intézmény adatai alapján rakták össze.

Times Higher Education

Nagyon máshogy néz ki a Times Higher Education 2024-es nemetközi felsőoktatási rangsora, amiben szintén tizenegy magyar intézményt rangsoroltak, a legjobb helyezést pedig a Semmelweis Egyetem érte el, méghozzá a 251-300. helyen. Ezt a 601-800. helyen az Óbudai Egyetem követi, a harmadik pedig a 801-1000. helyen szereplő Eötvös Loránd Tudományegyetem lett.

A THE legjobb fiatal egyetemeket listázó rangsorában az Óbudai Egyetem idén a 301-350. helyet szerezte meg, de 2024-ben először debütált a rangsorban a győri Széchenyi István Egyetem is az 501-600. helyen.

Sanghaji Felsőoktatási Rangsor (ARWU)

 

Round University Ranking (RUR)

A Round University Rankings (RUR) moszkvai székhelyű egyetemi rangsorkészítő cég 6 tudományterületen publikált tematikus ranglistákat szeptember végén. Ezek a(z)

  • bölcsészettudományok,
  • élettudományok,
  • orvostudományok,
  • természettudományok,
  • műszaki tudományok és
  • társadalomtudományok,

amik többségében a magyar egyetemek rendkívül jól szerepeltek. Az orvostudományok területén például a Debreceni Egyetem a 133. helyet szerezte meg, a bölcsészettudományi rangsorban pedig a Szegedi Tudományegyetem 2024-ben a 178. lett.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.