Ezek a világ legjobb fiatal egyetemei 2024-ben

Mutatjuk, mik a világ legjobb, 50 évnél nem régebben alapított felsőoktatási intézményei.

  • Székács Linda

A világ tíz legjobb fiatal egyetemének fele Európában található - derül ki a Times Higher Education legfrissebb, Young University Rankings rangsorából.

A Times Higher Education 2012 óta állítja össze a legjobb "fiatal", vagyis kevesebb mint 50 éve alapított egyetemeinek felsőoktatási rangsorát. Az intézményeket idén összesen öt területen (oktatás, kutatás, kutatási hatás, nemzetközi perspektíva és ipari tudástranszfer), 18 különböző mutató alapján rangsorolták. Figyelembe vették többek között a tanítási és tanulási környezetet, a személyzet és a diákok arányát, az oktatók hírnevét és azok idézettségét, valamint a nemzetközi együttműködések és a nemzetközi hallgatók arányát.

Az idei listában összesen 673 egyetemet rangsoroltak, további 499 intézmény pedig "reporter" státuszba került, ami azt jelenti, hogy bár adatokat szolgáltattak, még nem érték el a rangsoroláshoz szükséges kritériumokat.

A rangsor élére az alábbi tíz egyetem került:

  • Nanyang Technological University, Szingapúr
  • Paris Sciences et Lettres – PSL Research University Paris, Franciaország
  • The Hong Kong University of Science and Technology,Hong Kong
  • City University of Hong Kong,Hong Kong
  • Université Paris-Saclay, Franciaország
  • Institut Polytechnique de Paris, Franciaország
  • Hong Kong Polytechnic University,Hong Kong
  • Sorbonne University, Franciaország
  • Pohang University of Science and Technology (POSTECH), Dél-Korea
  • Maastricht University, Hollandia

Ebből négy Franciaországban, egy Hollandiában, egy Szingapúrban, egy Dél-Koreában, három pedig Hong Kongban található.

A fiatal egyetemek rangsorába egyébként két magyar egyetem is bekerült. A 2010-ben alapított Óbudai Egyetem a 301-350. helyet szerezte me, a győri székhelyű Széchenyi István Egyetem pedig elsőként került fel a listára, az 501-600. helyre.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.