Még sosem tanult ennyi külföldi diák magyar egyetemen, mint idén ősszel

Átlépte a 35 ezret az alap-és mesterszakokon, valamint az osztatlan képzéseken tanuló külföldi hallgatók száma.

A Felsőoktatási Információs Rendszer statisztikái szerint a 2024/2025-ös őszi szemeszterben az előző évekhez képest még tovább emelkedett a hazai egyetemeken a külföldi hallgatók száma.

A legtöbben, mintegy 17 ezren valamilyen alapszakon tanulnak, 6894-en végeznek mesterképzést, míg 11789-en valamilyen osztatlan képzésre járnak.

Csak összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy a 2019/2020-as tanév őszi félévében a külföldi hallgatók aránya a következőképpen alakult:

  • alapképzés: 11984 fő
  • mesterképzés: 5825 fő
  • osztatlan képzés: 10764 fő

A legtöbb külföldi diák az alapszakok közül ápolás és betegellátás, gazdálkodási és menedzsment illetve programtervező informatikus képzésre jár. A külföldiek körében az osztatlan szakok közül toronymagasan a legnépszerűbb az általános orvosi, a fogorvosi és az állatorvosi képzés.

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.