Energetikai mérnök, mérnökinformatikus, orvos, klinikai farmakológus és fizikus is van a díjazottak között.
Pénteken tartották a Gábor Dénes-díjak 35. átadóját. Az 1989-ben alapított díjat a Nobel-díjas tudósról, Gábor Dénesről nevezték el, aki feltalálta a holográfiát.
Az elismerést olyan szakemberek nyerhetik el, akik jelentős tudományos, vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre, amivel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez, valamint közreműködésükkel nagymértékben elősegítették intézményük innovációs tevékenységét.
Az idei díjazottak olyan fontos témákon dolgoztak, mint a nukleáris energiatermelés biztonságos működtetése, kiber-fizikai rendszerek informatikai biztonsága, vagy például sejt- és immunbiológiai területén végzett kutatás.
A Gábor Dénes-díj díjazottjai:
Emellett Prof. Dr. Bodor Miklós átvehette a Gábor Dénes Életmű díjat, valamint két hallgató: Olosz Adél és Bankó Alexandra pedig megkapta a Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíjat.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
