Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Energetikai mérnök, mérnökinformatikus, orvos, klinikai farmakológus és fizikus is van a díjazottak között.
Pénteken tartották a Gábor Dénes-díjak 35. átadóját. Az 1989-ben alapított díjat a Nobel-díjas tudósról, Gábor Dénesről nevezték el, aki feltalálta a holográfiát.
Az elismerést olyan szakemberek nyerhetik el, akik jelentős tudományos, vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre, amivel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez, valamint közreműködésükkel nagymértékben elősegítették intézményük innovációs tevékenységét.
Az idei díjazottak olyan fontos témákon dolgoztak, mint a nukleáris energiatermelés biztonságos működtetése, kiber-fizikai rendszerek informatikai biztonsága, vagy például sejt- és immunbiológiai területén végzett kutatás.
A Gábor Dénes-díj díjazottjai:
Emellett Prof. Dr. Bodor Miklós átvehette a Gábor Dénes Életmű díjat, valamint két hallgató: Olosz Adél és Bankó Alexandra pedig megkapta a Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíjat.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.