Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az ajtók minden nap a dolgozók valamilyen személyes vonatkozású üzenetét rejtik a bérekkel kapcsolatban.
„Állítana karácsonyfát a családjának, ha a lucfenyő is a tanársegéd garantált bérének 10-20 százaléka volna?” – olvasható a harmadik ablak mögött, abban az adventi kalendáriumban, amit az ELTE BTK Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) tagjai készítettek a felsőoktatásért felelős miniszternek, Hankó Balázsnak és Varga-Bajusz Veronika államtitkárnak. A mai napi üzenetről még nem került fel poszt a szervezet közösségi oldalára, de a tegnap nyitott ablak tartalma is elgondolkodtató.
A naptárral egyébként az ELTE Bölcsészettudományi karán dolgozó oktatók bérhelyzetére kívánják felhívni a figyelmet. Az ötlet is pont ezért született, mivel a közelmúltban az oktatási miniszter nem foglalkozott igazán komolyan a bérigényeikkel.
Egyébként az első ajtó mögött az állami egyetemek felsőoktatási dolgozóinak bérét lehetett látni. A táblázathoz azt írták: „Béreink feketén-fehéren. Ha legalább a képet szeretnék szebbé tenni, színezzék ki a postán is elküldött színes ceruzával.” A második ablak tartalmát pedig egy 20 éve pályán lévő docens fogalmazta meg. Arról írt, hogy nem gondolta volna, hogy ennyi idő után kevesebbet fog keresni, mint az a kezdő gyakornok tanár, akit ő záróvizsgáztatott.
Az FDSZ egy tagja szerint az elmúlt években az állami egyetemeken az állami bértábla nem változott, a diplomás átlagbérhez képest még a professzori bérek is teljesen lecsúsztak, és a tanársegédek, adjunktusok fizetése a legalapvetőbb szükségletekre sem elegendő, írta meg a 444. Azt is jelezte, hogy már a közoktatásban dolgozó tanárok bére is jóval magasabb, mint az állami egyetemeken oktatóké.
A szakszervezeti tag azt is mondta, hogy míg a kormány az alapítványi egyetemeket ellátta és folyamatosan ellátja a bérek emeléséhez elegendő pénzügyi forrással, addig az ELTE vagy a BME állandó forráshiánnyal küzd. Hankó Balázs a nyilatkozataiban állandóan az alapítványi modellt dicséri, a néhány megmaradt állami bérhelyzetéről sohasem beszél, mintha nem az állam kiemelt feladata és felelőssége lenne ezek működésének biztosítása. Azt is hozzátette, hogy bár a szakszervezettel zajló bértárgyalásokon többször ígérte az államtitkár asszony a béremelést, a jövő évi költségvetésben továbbra sem létható az erre szánt összeg, és nyilvánosan sem hangzik el ezzel kapcsolatos ígéret.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.