Demonstrációt tartottak a kutatóhálózat átalakítása ellen

A Magyar Tudományos Akadémia ingatlanjainak kisajátítása ellen tüntettek a dolgozók.

A Magyar Tudományos Akadémia modellváltása ellen tiltakoztak november 14-én az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a Stádium28 Kör és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – írja a HVG.

Feltartott piros lappal a kezükben, demonstráltak csütörtökön a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat épülete előtt. A „Piros lapot a kutatóhálózat szétverésére!” elnevezésű flashmobot annak a törvénytervezetnek a tárgyalása miatt tartották, amely átalakítaná a kutatóhálózatot.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szerkesztőségünk részére is elküldött közleménye szerint „a törvénytervezet a jelenlegi kutatóintézetek megszüntetését tartalmazza, és a kutatóhálózat ma még ismeretlen tervek szerinti szervezeti átalakítását vetíti előre."

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ingatlanjainak egy jelentős részét szeretné megszerezni a HUN-REN jelenlegi vezetése. A HVG információi szerint a terv az lenne, hogy először az állam veszi meg az érintett épületeket „nagyjából feleannyiért, mint amennyit valójában érnek”, majd ők adják tovább a kutatási hálózatnak.

A törvénytervezetet november 7-én kapták meg az érintett kutatóközpontok főigazgatói. Csütörtökön pedig megtartották a tárgyalást, ahol a főigazgatókat a HUN-REN vezetése, többek között Gulyás Balázs elnök fogadta.

A tervezet lényege, hogy a kutatóhálózat a végletekig központosított legyen. Ennek érdekében a jövőben a 16 kutatóközpont teljesen, a több mint félszáz kutatóintézet pedig jogutódlással szűnne meg. Arról, hogy az intézetek meddig és milyen formában működhetnének, teljes egészében a központ dönthetne.

 

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.