Demonstrációt tartottak a kutatóhálózat átalakítása ellen

A Magyar Tudományos Akadémia ingatlanjainak kisajátítása ellen tüntettek a dolgozók.

A Magyar Tudományos Akadémia modellváltása ellen tiltakoztak november 14-én az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a Stádium28 Kör és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – írja a HVG.

Feltartott piros lappal a kezükben, demonstráltak csütörtökön a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat épülete előtt. A „Piros lapot a kutatóhálózat szétverésére!” elnevezésű flashmobot annak a törvénytervezetnek a tárgyalása miatt tartották, amely átalakítaná a kutatóhálózatot.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szerkesztőségünk részére is elküldött közleménye szerint „a törvénytervezet a jelenlegi kutatóintézetek megszüntetését tartalmazza, és a kutatóhálózat ma még ismeretlen tervek szerinti szervezeti átalakítását vetíti előre."

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ingatlanjainak egy jelentős részét szeretné megszerezni a HUN-REN jelenlegi vezetése. A HVG információi szerint a terv az lenne, hogy először az állam veszi meg az érintett épületeket „nagyjából feleannyiért, mint amennyit valójában érnek”, majd ők adják tovább a kutatási hálózatnak.

A törvénytervezetet november 7-én kapták meg az érintett kutatóközpontok főigazgatói. Csütörtökön pedig megtartották a tárgyalást, ahol a főigazgatókat a HUN-REN vezetése, többek között Gulyás Balázs elnök fogadta.

A tervezet lényege, hogy a kutatóhálózat a végletekig központosított legyen. Ennek érdekében a jövőben a 16 kutatóközpont teljesen, a több mint félszáz kutatóintézet pedig jogutódlással szűnne meg. Arról, hogy az intézetek meddig és milyen formában működhetnének, teljes egészében a központ dönthetne.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu