Az Akadémiai Dolgozók Fóruma közösségi oldalán reagált arra az interjúra, amit Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat (hivatalos nevén: HUN-REN) elnöke adott az ATV-nek.

Az interjúban elhangzott, hogy Gulyás szerint probléma, hogy hiányzik a hálózatból a teljesítményalapú finanszírozás. Az ADF ehhez képest azon a véleményen van, hogy a teljesítményszemlélet kevéssé alkalmazható ott, ahol hiányoznak a ténylegesen összemérhető teljesítmények (pl. humán tudományok és természettudományok összehasonlítása).

"Ennek ellenére az ELKH működésének idejében létezett a teljesítményt jelző mutatókra alapuló rendszer, és a finanszírozás alakulására ennek volt is hatása – a különféle teljesítményfaktorok súlyozását azonban a HUN-REN 2023 novemberében önkényes módon, érdemi indoklás nélkül és visszamenőleges hatállyal változtatta meg. Ezzel azt is figyelmen kívül hagyta, hogy a 2024-es terveket a kutatóközpontoknak már 2023 nyarán le kellett adniuk, és ekkor a ~40%-os infláció mellett legalább az állami támogatás forintban kifejezett összegének szinten maradásával számoltak" - írták bejegyzésükben, majd kitértek arra is, hogy számos kutatóközpont szembesült 12,5%-os támogatáscsökkenéssel, közöttük olyanok is, amelyek minden mutató szerint a saját területük nemzetközi élvonalához tartoznak.

A posztban kiemelték, hogy az idei megszorítások következményei talán nem ütköztek ki igazán élesen, hiszen látszólag minden kutatóhely megúszta a csoportos létszámleépítést, ez csak a határozott idejű szerződések meg nem hosszabbításával, számos kutató munkaidejének és ezzel fizetésének jelentős korlátozásával, valamint a romló körülmények következtében felgyorsuló elvándorlás miatt alakulhatott így.

Mindeközben a HUN-REN Központ 11 md Ft-tal kisebb támogatást osztott szét a kutatóközpontok között, mint ami a költségvetés nyilvánosan elérhető adataiból következne. A különbséget részben talán a HUN-REN által szervezett „stratégiai workshopok” költségvetésében lehetne keresni: luxusszállodákban, a puritán kutatói környezettől szélsőségesen elütő környezetben tartott többnapos rendezvényekről van szó

- fejtették ki.

A kutatóhálózati bérek kérdésével kapcsolatban az intejúban Gulyás Balázs azt mondta, hogy a kormánnyal napi kapcsolatban van. Az ADF kitért arra is, azonban az, hogy „a szervezetben bekövetkező megfelelő változtatások” után a kormány megfontolja a bérek növelését, még ígéretnek is sovány.

Hogy anyagilag is milyen nehéz helyzetben vannak a kutatók és a felsőoktatási dolgozók jól mutatja, hogy van olyan egyetemi adjunktus, aki két diplomával és doktori fokozattal 279 ezer 300 forintot keres, de olyan egyetemi oktatóra is van példa, aki  nettó 323 ezer forintot keres 33 év oktatói és kutatói munka után.

Legutóbb többek között a nehéz anyagi helyzet miatt a BME-n adtak le vészjelzést, amelyről részletesen ebben a cikkünkben olvashattok: