Erasmus-ügy: az Európai Bizottság még nem tud a kormány törvénymódosításairól

A módosításokról a magyar kormány egyelőre nem küldött értesítést az Európai Bizottság számára.

  • Székács Linda

Az Európai Bizottság egyelőre nem tudja, hogy a magyar kormány Erasmus-ügyben tett változtatásai összhangba kerültek-e az unió elvárásaival, ezért lépéseket sem tudnak tenni az ügy megoldása és annak érdekében, hogy Magyarország újra hozzáférjen az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz - írja a Népszava.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az Erasmus-üggyel kapcsolatban a napokban azt mondta; Brüsszelben pattog a labda. Most azonban kiderült, hogy a kormány egyelőre még el sem küldte a törvény módosított szövegét az Európai Bizottság számára, ami 2022 decemberében összeférhetetlenségre hivatkozva függesztette fel a magyar modellváltó egyetemek részvételét a korábban említett programokban. Kifogásolták ugyanis, hogy az intézmények kuratóriumaiban aktív politikusok is ülnek, akiknek beleszólása van a megítélt források kiosztásába is.

A kormány egyébként az elmúlt két évben több intézkedést is tett az ügy megoldása érdekében, ezek azonban nem bizonyultak elégnek. A mostani törvénymódosítások azonban elmondásuk szerint "kielégítik" a bizottság elvárásait, hiszen

  • megfosztják a politikusokat és köztisztviselőket a kuratóriumi tagság lehetőségétől,
  • kétszer hat évben korlátozzák a kuratóriumi tagok hivatali idejét
  • egy évben limitálják azt az időszakot, amíg egy tisztségéről lemondott politikus nem vállalhat szerepet az irányító testületben, továbbá
  • az Állami Számvevőszékre bízzák, hogy ellenőrizze, a kuratóriumba meghívott tagok megfelelnek-e az összeférhetetlenségi és egyéb szabályoknak.

Hivatalos értesítés hiányában viszont az EB egyelőre nem tudja értékelni és véleményezni a jogszabályi változtatásokat. Amennyiben azonban ez megtörténik, Ujvári Balázs szóvivő szerint az EB-nek egy hónapja lesz arra, hogy értékelje azt, de akár a határidőt is kitolhatják.

Arra a kérdésre, hogy miért nem küldték el a módosított jogszabályt az Európai Bizottságnak, sem a Miniszterelnökség, sem a Miniszteri Kabinetiroda, sem a Kulturális Innovációs Minisztérium nem válaszolt.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.