Erasmus-ügy: az Európai Bizottság még nem tud a kormány törvénymódosításairól

A módosításokról a magyar kormány egyelőre nem küldött értesítést az Európai Bizottság számára.

  • Székács Linda

Az Európai Bizottság egyelőre nem tudja, hogy a magyar kormány Erasmus-ügyben tett változtatásai összhangba kerültek-e az unió elvárásaival, ezért lépéseket sem tudnak tenni az ügy megoldása és annak érdekében, hogy Magyarország újra hozzáférjen az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz - írja a Népszava.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az Erasmus-üggyel kapcsolatban a napokban azt mondta; Brüsszelben pattog a labda. Most azonban kiderült, hogy a kormány egyelőre még el sem küldte a törvény módosított szövegét az Európai Bizottság számára, ami 2022 decemberében összeférhetetlenségre hivatkozva függesztette fel a magyar modellváltó egyetemek részvételét a korábban említett programokban. Kifogásolták ugyanis, hogy az intézmények kuratóriumaiban aktív politikusok is ülnek, akiknek beleszólása van a megítélt források kiosztásába is.

A kormány egyébként az elmúlt két évben több intézkedést is tett az ügy megoldása érdekében, ezek azonban nem bizonyultak elégnek. A mostani törvénymódosítások azonban elmondásuk szerint "kielégítik" a bizottság elvárásait, hiszen

  • megfosztják a politikusokat és köztisztviselőket a kuratóriumi tagság lehetőségétől,
  • kétszer hat évben korlátozzák a kuratóriumi tagok hivatali idejét
  • egy évben limitálják azt az időszakot, amíg egy tisztségéről lemondott politikus nem vállalhat szerepet az irányító testületben, továbbá
  • az Állami Számvevőszékre bízzák, hogy ellenőrizze, a kuratóriumba meghívott tagok megfelelnek-e az összeférhetetlenségi és egyéb szabályoknak.

Hivatalos értesítés hiányában viszont az EB egyelőre nem tudja értékelni és véleményezni a jogszabályi változtatásokat. Amennyiben azonban ez megtörténik, Ujvári Balázs szóvivő szerint az EB-nek egy hónapja lesz arra, hogy értékelje azt, de akár a határidőt is kitolhatják.

Arra a kérdésre, hogy miért nem küldték el a módosított jogszabályt az Európai Bizottságnak, sem a Miniszterelnökség, sem a Miniszteri Kabinetiroda, sem a Kulturális Innovációs Minisztérium nem válaszolt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.