Újabb híres magyar képe került a falra az orvosi egyetemen.
A korábban Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóról elnevezett tanterem szomszédságában lévő egyetemi szemináriumi terem mostantól a Béres Csepp feltalálójának, a Széchenyi-díjas magyar tudósnak, Béres Józsefnek a nevét viseli – olvasható az egyetem oldalán.
A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetében szervezett avató ünnepségen beszédet mondott a feltaláló fia, aki kiemelte, hogy a egyetem névadójának és apjának a személyében a magyar tudományos élet két olyan nagyságát tisztelhetjük, akik mindketten korukat megelőző újító gondolatot hoztak a gyógyításba, és akiknek tudományos felismerését először értetlenül, elutasítóan fogadták a kortársak, de végül sikerült az utókor elismerését kivívniuk.
„Rá gondolva örök kíváncsisága, makacs kitartása és a körülötte állókba vetett bizalma jut először eszembe. A kíváncsiság ösztönözte őt új magyarázatok keresésére, a természet szisztematikus megfigyelésére. Kitartása kellett ahhoz, hogy az egykor tiltott szer hazánk legnépszerűbb, immunrendszert támogató készítményévé váljon”
- emlékezett meg Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár elnöke nagyapjáról.
Dr. Béres József 1972-ben alkotta meg a Béres Cseppet. Bár a kutatónak hamar híre kelt, és az emberek akarata kikényszerítette, hogy legálisan is hozzáférhetőek legyenek cseppjei, de a rendszerváltásig a készítmény nem kaphatott nagyobb figyelmet. A cseppek megalkotását politikai és szakmai indulatok is övezték.
Ez egészen odáig is fajult, hogy 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indult a feltaláló ellen. Az őt segítő társadalmi mozgalom hatására végül 1976-ban megtörtént a készítmény szabadalmi bejelentése.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
