Az egyeztetések 2024 májusában megszakadtak, leveleikre pedig több mint hetven napja nem kapnak választ.
Míg a tervek szerint a közoktatásban dolgozók átlagbére bruttó 820 ezer forintra nő 2025-ben, az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben továbbra sem történt semmilyen béremelés.
"A helyzet tarthatatlanságát jól szemlélteti, hogy egy átlagos fővárosi albérlet árát (250 ezer ft) jelenleg nem éri el sem egy pályakezdő tanársegéd, sem a már doktori fokozattal rendelkező adjunktus nettó bére. Egy, a mai napon állami egyetemen munkát vállaló, diplomával és nyelvvizsgával rendelkező, doktori tanulmányokat folytató tanársegéd „szakmunkás minimálbérre”, azaz a garantált bérminimumra kiegészített nettó havi bére 217 ezer ft, a már doktori fokozattal rendelkező adjunktus kollégánk garantált nettó havi bére pedig 243 ezer ft. Az ezekre esetlegesen ráépülő intézményi kiegészítésekkel együtt is igaz, hogy a megélhetési válság az állami egyetemek dolgozóinak, ahogyan sok más hazai dolgozónak is, a hétköznapok részévé vált" - írja az Eduline-nak küldött közleményében a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.
Az állami egyetemeken - BME, ELTE, Képzőművészeti Egyetem és Zeneakadémia - dolgozók az elmúlt hónapokban többször is a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak a bérpapírjaikkal, hogy béremelést követeljenek. Bár ennek jogosságát elismerték, a kormány "háborús költségvetésre" hivatkozva türelmet kért.
"Nehezen értelmezhető ez az érvelés, hiszen mindeközben 100 milliárdos összegből indul tanárképzés a Miniszterelnökséghez tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, 200 milliárd ft-ból épül a józsefvárosi Pázmány Campus, az alapítványi egyetemek pedig továbbra is közpénzből gazdálkodnak. Összehasonlításul: egy azonnali 50%-os béremelés a négy állami egyetemen kb. 25 milliárd forintba kerülne a központi költségvetésből egy évben" - írják.
Az egyeztetések 2024 májusában megszakadtak, a szakszervezetek viszont semmilyen javaslatot nem kaptak, leveleikre pedig több mint hetven napja nem kaptak választ.
Eközben már az egyetemi docensi garantált bér is (bruttó 504 ezer ft) a nemzetgazdasági medián kereset alá esett (518 ezer ft).
Mindezek alapján a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete továbbra is követeli a(z)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
