Az egyeztetések 2024 májusában megszakadtak, leveleikre pedig több mint hetven napja nem kapnak választ.
Míg a tervek szerint a közoktatásban dolgozók átlagbére bruttó 820 ezer forintra nő 2025-ben, az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben továbbra sem történt semmilyen béremelés.
"A helyzet tarthatatlanságát jól szemlélteti, hogy egy átlagos fővárosi albérlet árát (250 ezer ft) jelenleg nem éri el sem egy pályakezdő tanársegéd, sem a már doktori fokozattal rendelkező adjunktus nettó bére. Egy, a mai napon állami egyetemen munkát vállaló, diplomával és nyelvvizsgával rendelkező, doktori tanulmányokat folytató tanársegéd „szakmunkás minimálbérre”, azaz a garantált bérminimumra kiegészített nettó havi bére 217 ezer ft, a már doktori fokozattal rendelkező adjunktus kollégánk garantált nettó havi bére pedig 243 ezer ft. Az ezekre esetlegesen ráépülő intézményi kiegészítésekkel együtt is igaz, hogy a megélhetési válság az állami egyetemek dolgozóinak, ahogyan sok más hazai dolgozónak is, a hétköznapok részévé vált" - írja az Eduline-nak küldött közleményében a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.
Az állami egyetemeken - BME, ELTE, Képzőművészeti Egyetem és Zeneakadémia - dolgozók az elmúlt hónapokban többször is a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak a bérpapírjaikkal, hogy béremelést követeljenek. Bár ennek jogosságát elismerték, a kormány "háborús költségvetésre" hivatkozva türelmet kért.
"Nehezen értelmezhető ez az érvelés, hiszen mindeközben 100 milliárdos összegből indul tanárképzés a Miniszterelnökséghez tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, 200 milliárd ft-ból épül a józsefvárosi Pázmány Campus, az alapítványi egyetemek pedig továbbra is közpénzből gazdálkodnak. Összehasonlításul: egy azonnali 50%-os béremelés a négy állami egyetemen kb. 25 milliárd forintba kerülne a központi költségvetésből egy évben" - írják.
Az egyeztetések 2024 májusában megszakadtak, a szakszervezetek viszont semmilyen javaslatot nem kaptak, leveleikre pedig több mint hetven napja nem kaptak választ.
Eközben már az egyetemi docensi garantált bér is (bruttó 504 ezer ft) a nemzetgazdasági medián kereset alá esett (518 ezer ft).
Mindezek alapján a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete továbbra is követeli a(z)
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
