Munkacsoport vizsgálja a BME gólyatáboraiban történteket

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem e-mailben válaszolt az Eduline megkeresésére, amelyben leszögezték, hogy "mindenki számára megnyugvást jelentő, biztonságot adó és a méltóságot garantáló szabályokat alakítanak ki."

Az Eduline-on beszámoltunk arról, hogy diákbeszámolók szerint egészen durva dolgok voltak a BME bodajki gólyatáborában. Többek között:

  • a gólyáktól elvették a gyógyszereiket a belépéskor
  • nem vihettek be a táborba magukkal óvszert
  • első este későn kaptak enni
  • koedukált szobákban helyezték el a lányokat
  • stopperral mérték az esti zuhanyzást
  • alvókról készítettek képet, majd azt kivetítették a tábor előtt

Az eset kapcsán a BME-t is megkerestük, akik a kérdéseinkre az alábbiakat válaszolták.

"A BME kötelessége nemcsak a hallgatók oktatása, illetve szakmai pályára állítása, hanem minden körülmények között a biztonságuk védelme"

- olvasható a Műegyetem levelében, majd hozzátették, hogy a fent említett cél a gólyatáborokra kiemelten vonatkozik. Ennek érdekében készült el a tábor házirendje is, amelyhez más gólyatáborokban szerzett, több éves tapasztalatokat is felhasználtak.

Továbbá a BME kijelentette:

"A Műegyetem az egyetemi vezetés és a hallgatói képviseletek részvételével felállított egy munkacsoportot, amely vizsgálatot indít a gólyatáborok kapcsán, felülvizsgálja az eddigi szabályozást, valamint a tapasztalatok és a kihívások alapján mindenki számára megnyugvást jelentő, biztonságot adó és a méltóságot garantáló szabályokat alakít ki."

 

 

 

Hozzászólások

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.

Európa Tanács: a szimbolikus programok nem oldják meg a roma diákok iskolai szegregációját

Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban, több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.

„Ezt az eszement központosítást kellene megszüntetni”

Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. Többen az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki.