Munkacsoport vizsgálja a BME gólyatáboraiban történteket

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem e-mailben válaszolt az Eduline megkeresésére, amelyben leszögezték, hogy "mindenki számára megnyugvást jelentő, biztonságot adó és a méltóságot garantáló szabályokat alakítanak ki."

Az Eduline-on beszámoltunk arról, hogy diákbeszámolók szerint egészen durva dolgok voltak a BME bodajki gólyatáborában. Többek között:

  • a gólyáktól elvették a gyógyszereiket a belépéskor
  • nem vihettek be a táborba magukkal óvszert
  • első este későn kaptak enni
  • koedukált szobákban helyezték el a lányokat
  • stopperral mérték az esti zuhanyzást
  • alvókról készítettek képet, majd azt kivetítették a tábor előtt

Az eset kapcsán a BME-t is megkerestük, akik a kérdéseinkre az alábbiakat válaszolták.

"A BME kötelessége nemcsak a hallgatók oktatása, illetve szakmai pályára állítása, hanem minden körülmények között a biztonságuk védelme"

- olvasható a Műegyetem levelében, majd hozzátették, hogy a fent említett cél a gólyatáborokra kiemelten vonatkozik. Ennek érdekében készült el a tábor házirendje is, amelyhez más gólyatáborokban szerzett, több éves tapasztalatokat is felhasználtak.

Továbbá a BME kijelentette:

"A Műegyetem az egyetemi vezetés és a hallgatói képviseletek részvételével felállított egy munkacsoportot, amely vizsgálatot indít a gólyatáborok kapcsán, felülvizsgálja az eddigi szabályozást, valamint a tapasztalatok és a kihívások alapján mindenki számára megnyugvást jelentő, biztonságot adó és a méltóságot garantáló szabályokat alakít ki."

 

 

 

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.