A teljesítmény alapú ösztöndíjakra nem pályázhattok, de vannak más opciók is.
Az egyetemi éveitek alatt számos ösztöndíjra pályázhattok, ezeknek egy bizonyos része viszont az egyetemen nyújtott teljesítményetektől függ, így az első vizsgaidőszakotok lezárultáig még várnotok kell. Mivel azonban az egyetemkezdés mindenkinek nagyobb kiadásokkal jár, a legtöbb intézmény az első félévüket kezdő hallgatóknak is nyújt pénzügyi támogatást. Mutatjuk, miket.
Alaptámogatás
Kifejezetten a frissen felvett hallgatóknak biztosít egy nagyobb összegű pénzügyi támogatást az "alaptámogatás" nevű ösztöndíj az egyetemeken. Erre azok az állami ösztöndíjas, nappali munkarendű képzésre felvett hallgatók pályázhatnak, akik először létesítenek jogviszonyt az intézménnyel, és szociálisan rászorulnak a támogatásra, amit dokumentumokkal igazolni is tudnak.
Szociális támogatás
Bár ez már nem csak az elsősöknek jár, szociális támogatást is kaphattok, ha állami ösztöndíjas nappali képzésen tanultok valamelyik egyetemen. Az alaptámogatáshoz hasonlóan - mivel a nevében is benne van - ezt is szociális alapon osztják, ez viszont nem egy egyszeri, hanem egy havonta, rendszeresen érkező összeg, amit fékévente újra igényelhettek.
Rendkívüli szociális támogatás
Akkor igényelhetitek meg ezt a fajta egyszeri, nagyobb összegű támogatást, ha államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatók vagytok és a szociális helyzetetekben valamilyen anyagi vonzattal járó „rendkívüli körülmény” állt be.
Az egyetemek a pályázatban maguk határozzák meg, hogy pontosan mi számít „rendkívüli körülménynek”, de ilyennek minősülhet például a munkahely elvesztése, egészségügyi állapot romlása, gyermek születése stb.
Pályázni mindezekre a Neptun/Ügyintézés/Kérvények felületén tudtok. Az ösztöndíjakról részletesen, például a támogatás összegéről ebben a cikkünkben olvashattok.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
