A teljesítmény alapú ösztöndíjakra nem pályázhattok, de vannak más opciók is.
Az egyetemi éveitek alatt számos ösztöndíjra pályázhattok, ezeknek egy bizonyos része viszont az egyetemen nyújtott teljesítményetektől függ, így az első vizsgaidőszakotok lezárultáig még várnotok kell. Mivel azonban az egyetemkezdés mindenkinek nagyobb kiadásokkal jár, a legtöbb intézmény az első félévüket kezdő hallgatóknak is nyújt pénzügyi támogatást. Mutatjuk, miket.
Alaptámogatás
Kifejezetten a frissen felvett hallgatóknak biztosít egy nagyobb összegű pénzügyi támogatást az "alaptámogatás" nevű ösztöndíj az egyetemeken. Erre azok az állami ösztöndíjas, nappali munkarendű képzésre felvett hallgatók pályázhatnak, akik először létesítenek jogviszonyt az intézménnyel, és szociálisan rászorulnak a támogatásra, amit dokumentumokkal igazolni is tudnak.
Szociális támogatás
Bár ez már nem csak az elsősöknek jár, szociális támogatást is kaphattok, ha állami ösztöndíjas nappali képzésen tanultok valamelyik egyetemen. Az alaptámogatáshoz hasonlóan - mivel a nevében is benne van - ezt is szociális alapon osztják, ez viszont nem egy egyszeri, hanem egy havonta, rendszeresen érkező összeg, amit fékévente újra igényelhettek.
Rendkívüli szociális támogatás
Akkor igényelhetitek meg ezt a fajta egyszeri, nagyobb összegű támogatást, ha államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatók vagytok és a szociális helyzetetekben valamilyen anyagi vonzattal járó „rendkívüli körülmény” állt be.
Az egyetemek a pályázatban maguk határozzák meg, hogy pontosan mi számít „rendkívüli körülménynek”, de ilyennek minősülhet például a munkahely elvesztése, egészségügyi állapot romlása, gyermek születése stb.
Pályázni mindezekre a Neptun/Ügyintézés/Kérvények felületén tudtok. Az ösztöndíjakról részletesen, például a támogatás összegéről ebben a cikkünkben olvashattok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
