Mutatjuk, miket gyűjtsetek össze és vigyetek majd magatokkal a személyes ügyintézésre, és hogy milyen teendőitek vannak előtte a Neptunban.
Augusztusban is számos fontos teendő vár rátok, ha idén felvételiztetek a felsőoktatásba. Ha sikeresen bejutottatok valamelyik választott egyetemre, az egyik legfontosabb időpont és teendő, amit észben kell tartanotok, az a beiratkozás. Az őszi egyetemi félév legfontosabb dátumait ebben a cikkben szedtük össze nektek.
A beiratkozás egyik első lépése a Neptun-regisztráció és a félévetek aktiválása. A Neptun kódotokat az egyetem felvételiről szóló értesítőjében találjátok meg. Ez a napokban megérkezik az e-mail címetekre.
Ha megvan, jelentkezzetek be a Neptunba a kapott ideiglenes jelszóval, amit az első bejelentkezés után megváltoztathattok.
A féléveteket az Ügyintézés/Beiratkozás menüpontban tudjátok aktiválni.
Ezt követően a személyes adataitok következnek, amiket hiánytalanul és helyesen kell felvinnetek a Neptun rendszerébe. Az adategyeztetés helyéről és folyamatáról az egyetemek külön tájékoztatást küldenek. Ennek elintézése azért is nagyon fontos, mert a legtöbb felsőoktatási intézményben elvárják az online adminisztrációs teendők elvégzését a személyes beiratkozást megelőzően. Ilyen lehet még esetleg - bizonyos szakokon - a specializáció vagy szakirány kiválasztása is.
Ezeket vigyétek a személyes beiratkozásra
Amellett, hogy beléptek a Neptunba és felviszitek a személyes adataitokat, a legtöbb egyetemen sajnos nem ússzátok meg a személyes ügyintézést sem, amire számos nyomtatványt, dokumentumot magatokkal kell vinnetek.
Az egyik legfontosabb a Neptunból letölthető beiratkozási lap, amit aláírva vinnetek kell a személyes ügyintézésre.
Ezen kívül vigyetek magatokkal
Mindezekről már érdemes előre fénymásolattal készülni, hogy a beiratkozásnál ne ezzel teljen az idő.
Ha pedig külföldiek vagytok, vigyétek magatokkal az útleveleteket és a tartózkodási engedélyeteket is, hiszen a ti esetetekben ezekre is szükség van.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
