25 év felett is jár a diákigazolvány ha aktív hallgatók vagytok? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Ha a felsőoktatásban tanultok, akkor már biztosan tudjátok, hogy a közoktatásban résztvevő diákok igazolványával ellentétben, az egyetemistáknak félévente kell érvényesíteniük a diákigazolványukat.
Az őszi félévben mindig október 31-ig, a tavaszi félévben pedig március 31-ig érvényesek az igazolványok.
25 év felett is jár a diákigazolvány?
Egy olvasónk nemrég azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy van-e korhatára annak, meddig kaphatnak a hallgatók diákigazolványt az egyetemeken?
A kérdésre válaszolva: a diákigazolvány nincs korhoz kötve. Az Oktatási Hivatal szerint mindenki igényelheti, aki aktív jogviszonnyal és aktív félévvel rendelkezik magyarországi felsőoktatási intézményben.
Az igénylés benyújtásához azonban szükség van a hallgató fényképének és aláírásképének rögzítésére, amely bármelyik okmányirodában kezdeményezhető.
A diákigazolvány megmarad, de egyre kevesebb a vele járó kedvezmény
Egyre több helyen - közlekedésben, konditermekben, múzeumokban - tapasztalható, hogy már nem a diákigazolványhoz, hanem korosztályhoz kötöttek a kedvezmények.
A tömegközlekedésen például diákigazolvány nélkül, 14 és 25 év között féláron vehettek jegyet, de ha vármegye- vagy országbérletet váltotok, akkor 90 százalékos kedvezményben részesültök. Ehhez bármilyen személyi azonosításra alkalmas fényképes igazolványt elfogadnak.
Bár az országban a múzeumok állandó és időszakos kiállításai sem a diákigazolványhoz vannak kötve. Az állami tulajdonú múzeumokat 50 százalékos kedvezménnyel látogathatjátok EGT-állampolgárként 6-tól egészen 26 éves korig.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
