Közel 600 magyar hallgató vett részt a versenyeken.
Július 12. és 24. között rendezték az idei Európai Egyetemi Játékokat, amelynek Debrecen és Miskolc volt a házigazdája – írja az EUSA.
A versenyen 35 ország 428 egyetemének összesen 3800 sportolója vett részt, akik 18 sportágban mérethették meg magukat.
Érdemes azt is kiemelni, hogy az idei játékokon minden idők legnagyobb magyar küldöttsége vett részt: 22 hazai felsőoktatási intézmény közel 600 hallgatója küzdött az Európai Egyetemi Játékokon.
Az esemény közleménye szerint a férfi vízilabda döntő a várakozásoknak megfelelően intenzív és izgalmas volt. A mérkőzés után a horvátországi Split Egyetem vízilabdacsapata állt a dobogó tetején. Mögöttük azonban a Budapesti Gazdasági Egyetem, és a harmadik helyen pedig a Corvinus Egyetem küldöttsége végzett.
Tollaslabdában a női egyes versenyszámokat a Budapesti Testnevelési Egyetem nyerte.
Az összesített éremtáblázatban a Zágrábi Egyetem tizenhárom aranyéremmel végzett az élen, és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem és a török Gazi Egyetem is dobogóra állt. Nemzetekre lebontva azonban Magyarország nyerte a legtöbb érmet, összesen 58-at, amiből 16 arany, 18 ezüst, és 24 bronz lett.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
