Véget értek a 2024-es Európai Egyetemi Játékok: Magyarország szerezte a legtöbb érmet

Közel 600 magyar hallgató vett részt a versenyeken.

Július 12. és 24. között rendezték az idei Európai Egyetemi Játékokat, amelynek Debrecen és Miskolc volt a házigazdája – írja az EUSA.

A versenyen 35 ország 428 egyetemének összesen 3800 sportolója vett részt, akik 18 sportágban mérethették meg magukat.

Érdemes azt is kiemelni, hogy az idei játékokon minden idők legnagyobb magyar küldöttsége vett részt: 22 hazai felsőoktatási intézmény közel 600 hallgatója küzdött az Európai Egyetemi Játékokon.

Az esemény közleménye szerint a férfi vízilabda döntő a várakozásoknak megfelelően intenzív és izgalmas volt. A mérkőzés után a horvátországi Split Egyetem vízilabdacsapata állt a dobogó tetején. Mögöttük azonban a Budapesti Gazdasági Egyetem, és a harmadik helyen pedig a Corvinus Egyetem küldöttsége végzett.

Tollaslabdában a női egyes versenyszámokat a Budapesti Testnevelési Egyetem nyerte.

Az összesített éremtáblázatban a Zágrábi Egyetem tizenhárom aranyéremmel végzett az élen, és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem és a török Gazi Egyetem is dobogóra állt. Nemzetekre lebontva azonban Magyarország nyerte a legtöbb érmet, összesen 58-at, amiből 16 arany, 18 ezüst, és 24 bronz lett.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.