Svájci egyetem lett Európa legjobbja a QS friss rangsora szerint

A tavaly még első Oxfordi Egyetem idén "csak" a harmadik lett.

  • Székács Linda

Letaszították a trónról a világ egyik legrégebbi és legjobb egyetemét, a brit Oxfordi Egyetemet, és a Quacquarelli Symonds 2025-ös európai egyetemi rangsorának élére az 1855-ben alapított svájci székhelyű műszaki egyetem, az ETH Zurich került.

A QS napokban nyilvánosságra hozott 2025-ös európai egyetemi rangsorát többek között olyan szempontok alapján állították össze, mint az akadémiai elismertség, az oktatók és hallgatók aránya, a munkáltatói megbecsültség, fenntarthatóság és a nemzetközi együttműködések aránya. Az idei listában több mint 40 európai ország 684 felsőoktatási intézményét rangsorolták, köztük 15 magyar egyetemet is.

Az első három helyre az ETH Zurich, a brit Imperial College London és a szintén brit Oxfordi Egyetem került. A top 10-be belefért még továbbá a(z):

  • University of Cambridge (Anglia)
  • UCL (Anglia)
  • The University of Edinburgh (Skócia)
  • The University of Manchester (Anglia)
  • King's College London (Anglia)
  • Université PSL (Franciaország)
  • EPFL - Écolé polytechnique fédérale de Lausanne (Svájc)

A tíz legjobb európai felsőoktatási intézmény közül hét tehát továbbra is az Egyesült Királyságban található, amik bár a magyar diákok körében a Brexit miatti áremelkedések következtében vesztettek a népszerűségükből, továbbra is a világ minden tájáról vonzzák a külföldi hallgatókat.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István