Az ELTE, a BME és a Zeneakadémia munkatársai április 17-én ismét a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak. Konkrét eredmény nem született, de a szakszervezeti dolgozók szerint már tisztábban látják a helyzetet az érintettek.
Szerda délután ismét bérpapírjaikkal vonultak a Kulturális és Innovációs Minisztérium Honvéd utcai épülete elé a felsőoktatási dolgozók. A mintegy 150 fős demonstrációra Szabó Rebeka és Tordai Bence, a Párbeszéd politikusai is elmentek – derül ki a Telex tudósításából. Gregor Anikó szervező azt mondta, hogy Hankó Balázs államtitkárral jöttek tárgyalni a béreikről, a tüntetők képviselői az összeszedett bérpapírokkal be is mentek az épületbe.
Konkrét eredmény nem született a tárgyaláson, az egyetemi dolgozók egyik képviselője azt mondta a lapnak, hogy Hankó Balázs államtitkár arra tett ígéretet, hogy megvizsgálják, hogy az általuk ismert, és az oktatók által hangoztatott fizetések miért nem egyeznek.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, idén februárban az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint ezer dolgozója írta alá azt a nyílt levelet, amiben megfogalmazták; elfogadhatatlannak tartják, hogy míg a közoktatási szektorban bérrendezés zajlik, addig az állami egyetemek fenntartói nem biztosítják "az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat". A követelésekhez először a Budapesti Műszaki Egyetem, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem dolgozói is csatlakoztak.
A felsőoktatási dolgozók aztán március 20-án újabb nyílt levelet írtak és tárgyalási időpontot kértek Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkártól, választ azonban nem kaptak. Április 11-én ezért az egyetemi dolgozók a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak, hogy megmutassák a fenntartónak, hányan is támogatják a dolgozók bérrendezéssel kapcsolatos követeléseit.
Az akció részben sikeres volt, de megegyezni akkor sem sikerült. Hankó Balázs szerint a fenntartói adatok alapján az állami egyetemeken az egyetemi tanársegédi havi kereset átlagosan 450 ezer forint, az egyetemi adjunktusi 550 ezer forint, az egyetemi docensi 800 ezer forint, az egyetemi tanári pedig 1,2 millió forint. A dolgozók ugyanakkor a demonstrációra a bérpapírjaikkal érkeztek, amiből kiderült: van olyan egyetemi dolgozó, aki a két gyereke után járó adókedvezményekkel is mindösszesen nettó 280 ezer forintot keres. Ezért ígérte most meg az államtitkár, hogy utána néz miért nem egyeznek a két fél által ismertetett fizetések.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
