Ismét a Kulturális és Innovációs Minisztérium elé vonultak bérpapírjaikkal az egyetemi dolgozók

Az ELTE, a BME és a Zeneakadémia munkatársai április 17-én ismét a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak. Konkrét eredmény nem született, de a szakszervezeti dolgozók szerint már tisztábban látják a helyzetet az érintettek.

  • Tornyos Kata

Szerda délután ismét bérpapírjaikkal vonultak a Kulturális és Innovációs Minisztérium Honvéd utcai épülete elé a felsőoktatási dolgozók. A mintegy 150 fős demonstrációra Szabó Rebeka és Tordai Bence, a Párbeszéd politikusai is elmentek – derül ki a Telex tudósításából. Gregor Anikó szervező azt mondta, hogy Hankó Balázs államtitkárral jöttek tárgyalni a béreikről, a tüntetők képviselői az összeszedett bérpapírokkal be is mentek az épületbe.

Konkrét eredmény nem született a tárgyaláson, az egyetemi dolgozók egyik képviselője azt mondta a lapnak, hogy Hankó Balázs államtitkár arra tett ígéretet, hogy megvizsgálják, hogy az általuk ismert, és az oktatók által hangoztatott fizetések miért nem egyeznek.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, idén februárban az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint ezer dolgozója írta alá azt a nyílt levelet, amiben megfogalmazták; elfogadhatatlannak tartják, hogy míg a közoktatási szektorban bérrendezés zajlik, addig az állami egyetemek fenntartói nem biztosítják "az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat". A követelésekhez először a Budapesti Műszaki Egyetem, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem dolgozói is csatlakoztak.

A felsőoktatási dolgozók aztán március 20-án újabb nyílt levelet írtak és tárgyalási időpontot kértek Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkártól, választ azonban nem kaptak. Április 11-én ezért az egyetemi dolgozók a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak, hogy megmutassák a fenntartónak, hányan is támogatják a dolgozók bérrendezéssel kapcsolatos követeléseit.

Az akció részben sikeres volt, de megegyezni akkor sem sikerült. Hankó Balázs szerint a fenntartói adatok alapján az állami egyetemeken az egyetemi tanársegédi havi kereset átlagosan 450 ezer forint, az egyetemi adjunktusi 550 ezer forint, az egyetemi docensi 800 ezer forint, az egyetemi tanári pedig 1,2 millió forint. A dolgozók ugyanakkor a demonstrációra a bérpapírjaikkal érkeztek, amiből kiderült: van olyan egyetemi dolgozó, aki a két gyereke után járó adókedvezményekkel is mindösszesen nettó 280 ezer forintot keres. Ezért ígérte most meg az államtitkár, hogy utána néz miért nem egyeznek a két fél által ismertetett fizetések.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.