Ismét a Kulturális és Innovációs Minisztérium elé vonultak bérpapírjaikkal az egyetemi dolgozók

Az ELTE, a BME és a Zeneakadémia munkatársai április 17-én ismét a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak. Konkrét eredmény nem született, de a szakszervezeti dolgozók szerint már tisztábban látják a helyzetet az érintettek.

  • Tornyos Kata

Szerda délután ismét bérpapírjaikkal vonultak a Kulturális és Innovációs Minisztérium Honvéd utcai épülete elé a felsőoktatási dolgozók. A mintegy 150 fős demonstrációra Szabó Rebeka és Tordai Bence, a Párbeszéd politikusai is elmentek – derül ki a Telex tudósításából. Gregor Anikó szervező azt mondta, hogy Hankó Balázs államtitkárral jöttek tárgyalni a béreikről, a tüntetők képviselői az összeszedett bérpapírokkal be is mentek az épületbe.

Konkrét eredmény nem született a tárgyaláson, az egyetemi dolgozók egyik képviselője azt mondta a lapnak, hogy Hankó Balázs államtitkár arra tett ígéretet, hogy megvizsgálják, hogy az általuk ismert, és az oktatók által hangoztatott fizetések miért nem egyeznek.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, idén februárban az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint ezer dolgozója írta alá azt a nyílt levelet, amiben megfogalmazták; elfogadhatatlannak tartják, hogy míg a közoktatási szektorban bérrendezés zajlik, addig az állami egyetemek fenntartói nem biztosítják "az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat". A követelésekhez először a Budapesti Műszaki Egyetem, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem dolgozói is csatlakoztak.

A felsőoktatási dolgozók aztán március 20-án újabb nyílt levelet írtak és tárgyalási időpontot kértek Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkártól, választ azonban nem kaptak. Április 11-én ezért az egyetemi dolgozók a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak, hogy megmutassák a fenntartónak, hányan is támogatják a dolgozók bérrendezéssel kapcsolatos követeléseit.

Az akció részben sikeres volt, de megegyezni akkor sem sikerült. Hankó Balázs szerint a fenntartói adatok alapján az állami egyetemeken az egyetemi tanársegédi havi kereset átlagosan 450 ezer forint, az egyetemi adjunktusi 550 ezer forint, az egyetemi docensi 800 ezer forint, az egyetemi tanári pedig 1,2 millió forint. A dolgozók ugyanakkor a demonstrációra a bérpapírjaikkal érkeztek, amiből kiderült: van olyan egyetemi dolgozó, aki a két gyereke után járó adókedvezményekkel is mindösszesen nettó 280 ezer forintot keres. Ezért ígérte most meg az államtitkár, hogy utána néz miért nem egyeznek a két fél által ismertetett fizetések.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.