Ismét a Kulturális és Innovációs Minisztérium elé vonultak bérpapírjaikkal az egyetemi dolgozók

Az ELTE, a BME és a Zeneakadémia munkatársai április 17-én ismét a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak. Konkrét eredmény nem született, de a szakszervezeti dolgozók szerint már tisztábban látják a helyzetet az érintettek.

  • Tornyos Kata

Szerda délután ismét bérpapírjaikkal vonultak a Kulturális és Innovációs Minisztérium Honvéd utcai épülete elé a felsőoktatási dolgozók. A mintegy 150 fős demonstrációra Szabó Rebeka és Tordai Bence, a Párbeszéd politikusai is elmentek – derül ki a Telex tudósításából. Gregor Anikó szervező azt mondta, hogy Hankó Balázs államtitkárral jöttek tárgyalni a béreikről, a tüntetők képviselői az összeszedett bérpapírokkal be is mentek az épületbe.

Konkrét eredmény nem született a tárgyaláson, az egyetemi dolgozók egyik képviselője azt mondta a lapnak, hogy Hankó Balázs államtitkár arra tett ígéretet, hogy megvizsgálják, hogy az általuk ismert, és az oktatók által hangoztatott fizetések miért nem egyeznek.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, idén februárban az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint ezer dolgozója írta alá azt a nyílt levelet, amiben megfogalmazták; elfogadhatatlannak tartják, hogy míg a közoktatási szektorban bérrendezés zajlik, addig az állami egyetemek fenntartói nem biztosítják "az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat". A követelésekhez először a Budapesti Műszaki Egyetem, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem dolgozói is csatlakoztak.

A felsőoktatási dolgozók aztán március 20-án újabb nyílt levelet írtak és tárgyalási időpontot kértek Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkártól, választ azonban nem kaptak. Április 11-én ezért az egyetemi dolgozók a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak, hogy megmutassák a fenntartónak, hányan is támogatják a dolgozók bérrendezéssel kapcsolatos követeléseit.

Az akció részben sikeres volt, de megegyezni akkor sem sikerült. Hankó Balázs szerint a fenntartói adatok alapján az állami egyetemeken az egyetemi tanársegédi havi kereset átlagosan 450 ezer forint, az egyetemi adjunktusi 550 ezer forint, az egyetemi docensi 800 ezer forint, az egyetemi tanári pedig 1,2 millió forint. A dolgozók ugyanakkor a demonstrációra a bérpapírjaikkal érkeztek, amiből kiderült: van olyan egyetemi dolgozó, aki a két gyereke után járó adókedvezményekkel is mindösszesen nettó 280 ezer forintot keres. Ezért ígérte most meg az államtitkár, hogy utána néz miért nem egyeznek a két fél által ismertetett fizetések.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.