A QS friss szaklistájára egyetlen hazai egyetem került fel. Mutatjuk.
Nyilvánosságra hozta 2024-es képzésterületi rangsorát a brit Quacquarelli Symonds (QS), amelynek során csaknem 100 ország 1559 felsőoktatási intézményének több mint 16 ezer képzését értékelték öt nagy tudományterületen, ezen belül 55 szűkebb szakterületen.
Az értékelés során a QS-nél figyelembe vették az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakoriságát, a munkáltatói véleményeket, az intézmény hírnevét a tudományos szférában, de a nemzetközi diákok számát és az oktatók minősítését is.
A pedagógusképzési listán egyetlen hazai egyetem szerepel: az ELTE a 301-350. helyet szerezte meg.
Az ELTE egyébként bölcsészettudományokban több mint 40 helyezést javítva tavalyi eredményén a 221. helyre került a világranglistán, és több tárgyból is (például régészet, nyelvészet, történelem, modern nyelvek, angol nyelv és irodalom az első 300-ban végzett.
A friss QS-listával az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
