Ezekben az európai városokban él a legtöbb diplomás - Budapest a 8. helyet szerezte meg

Bár az egész országot nézve Magyarország nem remekel a diplomások arányában, a fővárosban szerencsére nem ilyen rossz a helyzet. Mutatjuk, hol él a legtöbb diplomás Európában.

  • Székács Linda

Hiába a kiváló oktatási rendszer vagy a világ legjobb egyetemei, nem Finnországban vagy az Egyesült Királyság városaiban él a legtöbb diplomás - írja az Erudera az Eurostat adataira hivatkozva.

A felmérésben olyan városokban vizsgálták az alapszakos diplomával rendelkezők arányát, amiknek a lakosságszáma 800 ezer és 3 millió fő közötti.

Az első helyet Litvánia fővárosa, Vilnius szerezte meg. Itt a 25-64 év közötti lakosok mintegy 62,1 százaléka szerzett legalább alapszakos (BA) diplomát a 2022-es évben. A diplomások aránya pedig a teljes lakosságra nézve körülbelül 30 százalék volt ebben az évben, ami azt jelenti, hogy 45 OECD ország közül a diplomások arányát tekintve Litvánia áll a harmadik helyen.

A litván fővárost a belga Walloon Brabant követi, ahol a 25-64 év közöttiek 60,7 százaléka rendelkezik legalább alapszakos egyetemi diplomával. A harmadik helyre pedig a svéd főváros, Stockholm került , ahol a 25-64 év közötti lakosság 57,5 százaléka szerzett diplomát 2022-ben.

A lista ezt követően az alábbi városokkal folytatódik:

  • Varsó (Lengyelország) - 57 százalék
  • Írország keleti- és középső régiói (Longford, Laois, Offaly, Westmeath) - 57 százalék
  • Pais Vasco (Spanyolország) - 56,4 százalék
  • Utrecht (Hollandia) - 56,1 százalék
  • Budapest - 55,9 százalék
  • Zürich (Svájc) - 55,5 százalék
  • Ile de France (Franciaország) - 55 százalék

A lap Budapesttel kapcsolatban hozzáteszi: a jelentések szerint az egész országot nézve 2022-ben Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb a diplomások aránya (mindössze 32,9 százalék, szemben a 41,2 százalékos európai átlaggal). A fővárosunk azonban még így is számos európai várost megelőz, köztük a svájci Zürichet is.

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.