Erre a pályázatra érdemes jelentkeznetek, ha szellemitulajdon-védelemből írjátok a szakdolgozatotokat

Végzős hallgatóként akár 250 ezer forintot is nyerhettek a szakdolgozatotokkal, ha jelentkeztek a pályázatra.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) idén is meghirdette a végzős hallgatók részére létrehozott Ujvári János diplomadíj-pályázatát, amire május 5-ig tudtok jelentkezni.

A pályázat célja az ebben a félévben végző egyetemi hallgatók segítése, hogy a diplomadolgozatuk témáját megfelelő szakmai támogatás mellett szellemtulajdon-védelmi szempontból is megvizsgálják és feltérképezzék az általuk választott téma szellemtulajdon-védelmi vonatkozásait, illetve oltalmazhatósági lehetőségeit.

Fontos kikötés, hogy a pályázaton csak azok a felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók vehetnek részt, akik a 2023-24. tanév tavaszi félévének végén fejezik be tanulmányaikat.

A hallgatók négy kategóriában tudnak nevezni diplomamunkájukkal/szakdolgozatukkal:

  • szabadalom/használatiminta-oltalom
  • védjegy és formatervezésiminta-oltalom
  • szerzői jog
  • szellemitulajdon-védelem gazdasági szerepe

Mindegyik kategóriában a három legjobb pályázót díjazzák, akik közül az első helyezett 250 ezer, a második 200 ezer, a harmadik pedig 150 ezer forintot kap.

A pályázat menetéről és a díjak elnyerésének feltételeiről itt tudtok tájékozódni.

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.