Erre a pályázatra érdemes jelentkeznetek, ha szellemitulajdon-védelemből írjátok a szakdolgozatotokat

Végzős hallgatóként akár 250 ezer forintot is nyerhettek a szakdolgozatotokkal, ha jelentkeztek a pályázatra.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) idén is meghirdette a végzős hallgatók részére létrehozott Ujvári János diplomadíj-pályázatát, amire május 5-ig tudtok jelentkezni.

A pályázat célja az ebben a félévben végző egyetemi hallgatók segítése, hogy a diplomadolgozatuk témáját megfelelő szakmai támogatás mellett szellemtulajdon-védelmi szempontból is megvizsgálják és feltérképezzék az általuk választott téma szellemtulajdon-védelmi vonatkozásait, illetve oltalmazhatósági lehetőségeit.

Fontos kikötés, hogy a pályázaton csak azok a felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók vehetnek részt, akik a 2023-24. tanév tavaszi félévének végén fejezik be tanulmányaikat.

A hallgatók négy kategóriában tudnak nevezni diplomamunkájukkal/szakdolgozatukkal:

  • szabadalom/használatiminta-oltalom
  • védjegy és formatervezésiminta-oltalom
  • szerzői jog
  • szellemitulajdon-védelem gazdasági szerepe

Mindegyik kategóriában a három legjobb pályázót díjazzák, akik közül az első helyezett 250 ezer, a második 200 ezer, a harmadik pedig 150 ezer forintot kap.

A pályázat menetéről és a díjak elnyerésének feltételeiről itt tudtok tájékozódni.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.