Tudományos életpályát népszerűsítő ösztöndíjakat hirdetett a Debreceni Egyetem

Az egyetem fenntartó alapítványa így szeretné támogatni az oktatóinak a munkásságát és a hallgatói doktori képzésre való jelentkezését.

Már lehet pályázni a Debreceni Egyetem fenntartója által létrehozott ösztöndíjaira, amelyek három kategóriában is támogatják az egyetem oktatóinak és hallgatóinak munkáit.

A Kiválósági PhD Ösztöndíjra az egyetem állami ösztöndíjas, nappali tagozatos doktori képzésében résztvevő, 30 év alatti hallgatók jelentkezhetnek. A legjobbnak választott doktorandusz hallgatók az első félévben havonta 100 ezer forintot kapnak, a sikeres első vizsga után pedig további 110 ezer forinttal támogatja munkájukat az alapítvány.

A GTIDEA Publikációs Díját azok a Debreceni Egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók nyerhetik el, akik tudományos munkájuk eredményét rangos, magas minősítésű, nemzetközi szinten elismert folyóiratban publikálják. Ezt a legjobb 25 pályázó fogja megkapni, akik másfél millió forintot kapnak elismerésként.

GTIDEA Professzora címmel pedig a kiemelkedő, kimagasló tudományos munkát végző vagy eredményekkel rendelkező oktatókat támogatja az egyetemet fenntartó alapítványa. A cím használata mellett a kiválasztott szakemberek legfeljebb öt éven keresztül havi bruttó 300 ezer forint juttatást is kapnak.

A pályázati kiírások részletei ide kattintva nézhetőek meg.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.